Századok – 1906

Történeti irodalom - A Hunyad-m. tört. és rég. társulat Évkönyvei. XI–XIV. Ism. –ch –e 368

3(58 TÖRTÉNETI IRODALOM. A Hunyad-megyei történelmi és régészeti társulat Évkönyvei. XI. XII. XIII. Az ig. választmány megbízásából szerkesztette Veress Endre társ. titkár. Déva, 1900—1902. Hirsch Adolf kny. 8-r. 4, 186, 2 1., 4, 172 1., 4, 152 ]. Képekkel. — XIV. (1903 — 1904.) Az ig. vál. megbízásából szerkesztette Kolumban Samu társ. titkár. Déva, 1904. Kroll Gyula kny. 8-r. 2, 178, 2 1. A tizenegyedik, tizenkettedik és tizenharmadik Évkönyv tartalma jórészt ismeretes már olvasóink előtt azon tudósításokból, melyek időnkint a Hunyad-megyei történelmi és régészeti társulat üléseiről és közgyűléseiről jelentek meg közlönyünkben.1

) A tizenegyedik kötetből csakis Wertner Mór czikkét kell még megemlítenünk, melyben Hunyad megye legrégibb tisztikara cz. a. 1333 — 1496-ig huszonhat tisztviselő (főispánok, alispánok, szolgabírák) életére vonatkozólag közöl adatokat s ezzel kapcsolatosan azt indítványozza, hogy a megyére vonatkozó minden néven nevezendő okirati anyag, legalább is 1526-ig, mint Hunyad-megyei Oklevéltár, egy külön vállalatban lásson napvilágot. Ennek a helyes gondolatnak nyomán indultak meg azok az oklevél-közlések, melyeket Amlacher Albert. Szabó Károly, Veress Endre, Zimmermann Ferencz és Koncz József a Xl-ik és XII-ik kötetben tettek közzé. A tizenkettedik kötet egyéb czikkelyei sorából — mellőzve azon dolgozatokat, melyekről már más alkalommal volt szó — Ulain Ferencz közleményét említjük fel, a ki Thököly István Hunyad megyében cz. a. Thököly Imre atyjának Hunyad-megyei tartózkodását mondja el Keczer Ambrus naplója (1663 —1669) alapján. Thököly Istvánnak ugyanis a felesége, Rátóti Gyulafy Mária után Erdélyben is voltak birtokai, sőt a vajda-hunyadi várat is megszerezte s így Hunyad megyébe is ellátogatott néhány hétre (1667 elején) családjával. — Xántus Ignácz ny. elemi iskolai tanító hagyatékából (f 1899) Maros-Illye és környéke (Maros-Brettye, Briznyik, Lapusnyak, Branyicska, Hunyad-Dobra, Gura-Dobra, Abucsa, Zám és Guraszáda) nemes családjairól szóló feljegyzéseket olvashatunk az Évkönyvben. — Az apró közlések rovata figyelemmel kísér minden oly tudományos mozzanatot vagy irodalmi munkát, melyben Hunyad megyére valami vonatkozás van. Ilyenek pl. Barcsay Ákos fejedelem temetése helyének kérdése, egy kolozsvári napilap után ; Karácsonyi Jánosnak a Hunyadiak származásáról tartott felolvasása, bő kivonatban a Turul nyomán stb. A tizenharmadik kötetben a már méltatott közleményeken kívül néhai gróf Lázár Miklós hátrahagyott kézirataiból egy eddig ') Olv. Századok, 1899. 940. 1., 1900. 79. 258. 553. 11., 1901. 79. 365. 11., 1902. 96. 395. 682. 683. 956. 11.