Századok – 1906

Történeti irodalom - Horváth Jenő: Az erdélyi szász városok közgazdasági viszonyai a nemzeti fejedelemség megalakulásáig. Ism. Szabó Dezső 361

361 TÖRTÉNETI IRODALOM. tartalmaz mind a magyar és horvát, mind az osztrák történelemre nézve. Biztosnak vehetjük, hogy a kiadvány következő kötetei is hasonlóan becses, kritikailag jól átgyűrt anyagot fognak nyújtani. Ennek záloga már az a körülmény is, hogy a munka élén Thallőczy Lajos, a délszláv történeti és helyrajzi viszonyok legjobb ismerőinek egyike áll. SUFFLAY MILÁN. Az erdélyi szász városok közgazdasági viszonyai a nemzeti fejedelemség megalakulásáig. A Pasquich-díjjal jutalmazott pályamű. Irta Horváth Jenő. Gyula, 1905. Dobay János kny. 8-r. IV, 107 1. (Művelődéstörténeti értekezések, 15. sz.) A művelődéstörténeti értekezések ezen újabb száma két tekintetben szakítani látszik a vállalat eddigi irányzatával. Először is nem merül ki a felhasznált anyag u. n. művelődéstörténeti vonatkozásaiban, másodszor nem csupán egyetlen író vagy bizonyos oklevél-gyűjtemény alapján igyekszik feladatát megoldani. Ugy látszik, Takáts Sándor bírálata, melyet a sorozat egy korábbi darabjáról olvashattunk,1

) nem hangzott el minden hatás nélkül. Horváth Jenő értekezése gazdaságtörténeti munka. Nem csak a czíme mondja ezt, hanem tartalma is mutatja. Azonban egy baja van. A szerző nem annyira historikus, mint inkább statisztikus. Meglehetős teljességgel állította össze a rendelkezésére álló kiadott anyagot s ezzel jó képét is adja a XYI-ik század huszas-negyvenes éveinek, de nem látjuk benne az életet. Holt anyag, statisztika, nem história. Szívesen vettük volna annak a kifejtését, miért és mimódon válik a kezdetben földmíveléssel foglalkozó szászságból iparos és kereskedő nép; miért húzódik épen az erdélyi szász városok felé a balkáni kereskedelem, mi ennek a jelentősége stb. Néhány ily kérdés megvilágítása a történetírás szempontjából igen hasznos és fontos lett volna. A munka beosztása szerint az első fejezet a mezőgazdaságról (magyarúl: mezei gazdaság), a második az iparról, a harmadik a közlekedésügyről, a negyedik a kereskedelemről, az ötödik a pénzügyről szól. E fejezetekről el kell ismernünk, hogy a szerző nagy gondot fordított megírásukra, de inkább statisztikát, mint igazi történetet adott. Mily mechanikus a tárgyalása módja, bizonyítja pl. az iparról szóló fejezet, mely a részletekben az iparnemeket is a termelés rendje szerint ') Századok, 1903. 749 és köv. 11.