Századok – 1906

Történeti irodalom - Horváth Jenő: Az erdélyi szász városok közgazdasági viszonyai a nemzeti fejedelemség megalakulásáig. Ism. Szabó Dezső 361

362 TÖRTÉNETI IRODALOM. csoportosítja. (23. és köv. 11.) A mi a dolgozat teljességét, illeti, nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül, hogy a régebbi anyag majdnem teljesen hiányzik belőle. Mivel a munka érdemleges részéből a szász városok gazdasági viszonyainak fejlődését vázolnunk nem lehet s a szerző adatait itt nem ismételhetjük, nézzük, a mit a bevezetés és a befejező hatodik fejezet mond. Azt azért, mert ott van a tárgyalás alapja megvetve, ezt azért, mert az eredményeket itt kereshetjük. Mindenekelőtt feltűnő, hogy a szerzőt nagy olvasottsága annyira elragadja, hogy a hol oly megbatározott körről, mint a szász városokról van szó, épen ezeknek eredetéről nem tudunk meg semmit. Értekezik az európai városok keletkezéséről, beszél a magyar városokról is, de a szászokról semmit; még azt is csak a befejezésben mondja meg, hogy idegen telepesek voltak. Bizonyos rhapsodikus modor van abban, a mint egyik tárgyról a másikra ugrik. Odavetve szól a város-alakulás problémájáról, de a mit mond, nem alkalmazza a mi városainkra. Ugy látszik, öt korszakot vesz fel a városok alakulásában : a normann hatalmi korszakot, az aragon-korszakot és az Anjou-korszakot; a kifejlődés szaka lenne azután a kontinentális demokráczia és a renaissance kora. De miért épen ez az öt korszak ? A normannok korába esnék nálunk (bár nem értjük, mi köze a normannokhoz) a Kálmántól III. Béláig terjedő idő. Kérdezhetnők, mi volt Kálmánig ? — de fölösleges, mert ennek a korszaknak még hypothetikus értéke is alig van, mivel »nálunk a királyi erő korszakában, Kálmántól III. Béláig, nincsen város-alakulás.« (3. 1.) Egyről mégis megfeledkezik a szerző, arról t. i. hogy a szászok ekkor jöttek be Magyarországba. — Az Imrével kezdődő aragon-korszak »alkotja meg a városi intézményeket, melyek napjainkig fennállanak.« (3. 1.) Ez oly túlzás, a milyet a kategorizálás sem követel meg, nem is szólva arról, hogy a városok kiváltságairól szóló oklevelek IV. Béla korával kezdődnek, a melyről pedig aligha lehetne kimutatnunk valami aragon befolyást. — Az Anjou-korszak jellemzésére azt mondja szerzőnk, hogy »a magyar Anjouk egész hatalma szorosan öszszefügg a szász városokkal és szorosan összefügg a béke gondolatával, melyet nem az olasz és balkáni csatamezőkön, hanem Szeben és a többi város fölött akartak megvalósítani.« (5. 1.) Talán nem kell hozzátennünk, hogy még képzeletnek is nehéz elgondolni, hogy Nagy Lajos országait és hatalmát a szász városok tartották volna fen. Róbert Károly és utódai alatt a királyi hatalom nagysága miatt nem fejlődhetett ki önállóan a város; ehez a