Századok – 1906

Történeti irodalom - Thallóczy Lajos és Hodinka Antal: Magyarország melléktartományainak Oklevéltára. A horvát véghelyek Oklevéltára I. köt. Ism. Šufflay Milán 356

TÖRTÉNETI IRODALOM. 359 zagyvalék gyűjtemény, jóllehet a M. Tud. Akadémia által közrebocsátott Oklevéltárral közvetetlen összefüggése nincsen, mivel 1578-ig csak 39 (és a függelékben 19) oklevelet közöl, mindamellett a szerkesztők hasznát tudták venni a Lopasic kiadásának. Ez t. i. megóvta őket, hogy az anyag gyűjtésében idegen területre ne tévedjenek, és világosan rámutatott, hogy kutatásaikat hová kell irányítaniok, hogy a véghelyek története végre genetikusan megírható legyen. E szerint a horvát véghelyek monumentái, melyek a Magyarország melléktartományainak Oklevéltára czímű sorozatot megnyitják, kizárólag a régi horvát végvidékre (az osztrák hatóságok irataiban : alterabatische grenze vagy ortfleeken) vonatkoznak, mely Bihácstól a tengerig terjedt és két kapitányságból (haubtmanschaft) állott, Bihács és Zengg székhelyekkel ; chronologiailag pedig a négy kötetre tervezett gyűjtemény meglehetősen fel fogja ölelni az összes anyagot, mely a véghelyek történetének eddig leghomályosabb részét, t. i. keletkezésöket és 1578-ig (a gráczi haditanács felállításáig) terjedő legrégibb multjokat illusztrálhatja. A vonatkozó irodalmat — mint már az előttünk fekvő első kötetből is látjuk — a szerkesztők bibliographiai pontossággal fogják felhasználni. Az első kötet, melynek majdnem egész anyaga a bécsi közös állami és közös pénzügyminiszteri (bécsi udv. kamarai) levéltárakból van merítve, 1490 —1527 julius végéig, vagyis Bihácsnak és Zenggnek, a két későbbi haubtmanschaft-nak, I. Ferdinánd előtt való meghódolásáig, illetőleg osztrák őrséggel való megrakásáig terjed.2

) Mivel pedig a horvát véghelyek tulajdonképen ezzel a ténynyel jöttek létre, első pillanatra az egész kötet paradoxonnak látszik, mert — hogy a szerkesztők szavaival éljünk — »ily módon ott végződik, a hol igazság szerint kezdődnie kellene.« De a kötet bevezetése nemcsak hogy fényesen igazolja ezt az eljárást, hanem eredeti gondolatokkal bővelkedő fejtegetései új világot vetnek egyrészt a magyar-török hadviselés módjára, másrészt — és itt ') Horvátul krajina vagy granica. Az első szó (kraj = vég) megfelel a magyar végvidék szónak ; a második = határ, eredetileg tulajdonképen csak a földhatárokon levő tulaj donjeleket jelenti. ( Jagic : Archiv für Slav. Phil. 1893. 112. 1.) *) Eddig általánosan azt hitték, hogy Ferdinánd már 1523-ban átvette Lajos királytól a horvát várakat. (Olv. pl. Fraknói : II. Lajos udvara, 175. 1.) Ezen állítás téves voltáról a szerkesztők a következő szavakkal (LIX. 1.) nyilatkoznak : »Ellenkezőjét bizonyítja kötetünk egész anyaga, s viszont egyetlenegy darabja sincs olyan, a mely azt megerősítené.« 24*