Századok – 1906

Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - IV. befejező közl. 313

338 R. KISS ISTVÁN. fellépése folytán megtörtént. így a négy vármegye 1705 május 23-án a Csáky követségét saját követségének ismervén el és Rákóczi resolutiójára is kijelentvén, hogy »amplectáljuk és az ő Nga nagy kegyelmességeért holtig való igaz és tökéletes hűségre magunkat fejenként obligáljuk«, ennek a többi vármegyék által való elismerése is szükségessé vált.1

) így a conditiók ügye is a választó gyűlés után elég későn elintézést nyervén, egy időre elaludt, hogy a marosvásárhelyi országgyűlésen — ha rövid időre is — újra ellentétet támaszszon a fejedelem és a statusok között.2

) A conditiók megváltoztatása, a négy vármegye követsége a választó gyűlés utolsó mozzanata. Utána még csak a fejedelem ünnepélyes beiktatását vároók ; ámde arra hol az egyik, hol a másik ország kedvezőtlen állapota és a szerencsétlen zsibói csata miatt az erdélyiek még évekig, az 1707-iki marosvásárhelyi országgyűlésig várakoztak. Hogy e hosszas várakozás alatt hogyan változtak az állapotok, a fejedelem és országa között lévő viszony minő hullámzásokat mutat, mily átalakuláson ment át, és hogy az utolsó nemzeti fejedelem beiktatása hogyan folyt le : külön értekezés tárgyává kivánom tenni. Bár ez értekezés keretében bő méltatást fog találni azon hatás is, melyet Rákóczi fejedelemsége Erdélyre és Magyarországra tőn, nem mulaszthatom el itt sem a dolognak rövid összefoglalását. Ha az olvasó csak annyit ismer Erdély akkori közállapotaiból, a mennyit kitéréseim alkalmával elkerülhetetlennek tartottam röviden feltárni, ha tisztán látja, hogy az erdélyiek csak óhajtják a közszabadságot, de érette lemondani, áldozatot hozni, az egyéni szabadság korlátait tűrni nem képesek, és ha ezek alapján meggondolja, hogy a zavargásra, visszavonásra mennyi ürügy és komoly ok, s a fejedelem távolléte miatt mennyi alkalom kínálkozott : nem fog csodálkozni azon a nézetemen, hogy Rákóczi fejedelemségének sem Erdélyre, sem Magyarországra jó hatása nem volt. Kevés becsület, sok bú, gond, sok szégyenletes vereség, a magyarországi haderő ') A négy vármegye követei ez ügyben mint csonka országgyűlés intézkednek a statusok nevében. A négy vármegye követségére (e néven szokták emlegetni) olv. id. h. és id. lt. III. oszt. 10 es. 15—17. sz., 25. es. 36. sz., 29. es. 6 — 8. sz., 30. es. 53—55. sz., 31. es. 59. sz. a) Már a zsibói csata előtt a Kolozsvárra hirdetett beiktató országgyűlés alkalmával Forgách igen neheztelte, hogy oly kemény conditiókat csináltunk volna, csak azért, hogy kegyelmes urunk reá nem menvén, választhassunk más fejedelmet, — írja Uzegei Vass György. Mon. Hung. Hist. XXXV. köt. 467. 1.