Századok – 1906

Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - IV. befejező közl. 313

332 K. KISS ISTVÁN". Teleki Mihálylyal és Czegei Vass Györgygyei szoros szövetséget nem köt.1

) Még szerencse, hogy az indulatos ember csak Forgách ellen dühöng, az ő eltávolítását akarja, tehát azt igyekszik bebizonyítani, hogy ő, a megsértett, hívebb és hasznosabb szolgája a fejedelemnek, mint Forgách. Ezért szántszándékkal személyivé teszi az egész ügyet s a fejedelemhez és másokhoz intézett leveleiben nyíltan tagadja, hogy Thökölista volna. Hogy titokban mit tehetett, arra nincs adatunk, de annyi bizonyos, hogy az eset nyilvánvalóvá tette, hogy a két fejedelem nem egy úton halad, és ki az egyik mellé áll, az a másiknak nem lehet igaz híve. Sok embert érinthetett kellemetlenül a gorombaságból kipattant igazság, de bizonyára Thökölyre lett volna a legrosszabb hatással, ha korai halála meg nem akadályozta volna abban, hogy erről értesülhessen. Forgách szavait (nem vagy igaz híve Rákóczi Ferencznek, mert Thökölista vagy !) hadüzenetnek kellett volna tekintenie és hosszas áltatása fölött érzett haragja, a rabság uralma és honvágya arra ösztönözték volna, hogy a szécsényi gyűlés után, a melyre követet küldött és a melytől kikérését remélte, Rákóczi ellenére is megszabaduljon. Ebből pedig igen nagy bonyodalmak, igen káros pártoskodások következtek volna. Kezére járt volna alattomban a német, a ki állítólag így is tett kísérletet arra, hogy vele mint Erdély fejedelmével traktáljon,2

) és biztosan segítette volna a török. Kezdetben ugyan a török inkább Rákóczit pártolta volna, a mint kitűnik azon feleletből, a melyet Thököly és a franczia követ kapott, a mikor Thököly kibocsátását kérték. Kérésüket a porta visszautasította, mert »lia Thökölynek jót kiván a fia, emberét, levelét mért nem küldi a portára ?« A franczia követnek meg ezt válaszolták: »Te franczia vagy, Thököly is magáért szólhat a portán, de jött-e a portára csak egy levél, vagy ember is mellette?« 3) Abból, hogy a török Thökölyt Rákóc zi pártfogása nélkül nem bocsátá el, az következnék, hogy Rákóczi ellenére semmiesetre sem segítette volna őt, pedig a dolog másképen van, mert a török nem űzött személyi politikát. Egy tekintélyes, nagy párt volt ugyanis Törökországban, mely kezdettől fogva rokonszenves figyelemmel kisérte a kuruczok mozgalmát és azt minden áron segíteni is akarta, akár azért, mert ettől ') Történelmi Tár, 1899. 465. 1. és Czegei Vass György naplója, 462—466. 11. a) Mon. Hung. Hist. XXIV. köt. 619. 1. 3) U. o. 617. 1.