Századok – 1906

Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - IV. befejező közl. 313

330 R. KISS ISTVÁN. tudakozódnék tőle, »committált dolgait ki ne jelentse, hanem csak egyedül vásárlások kedvéjért odakiildetettnek lenni mondja magát.« x

) Ugyanakkor ír Thökölynek is. Értesíti az occurrentiákról és igéri, hogy a rákosi (szécsényi) országgyűlésen »fiúi kötelességgel való kötelességét kinyilatkoztatná«, mely sokat mondó, de keveset is jelenthető igéret a Horváth Ferencznek adott utasítás szerint azt jelentené, hogy »személyének kikérését az országnak persuadeáljuk.« 2

) A szécsényi országgyűlés határozatai között ez igéret megtartásának nincs nyoma. Mindez azt jelentené, hogy Rákóczi nem is akarta kikérni; legalább is kikéretését a lehetőségig halasztani kívánta, a mely idő alatt arra is van gondja, hogy Thökölyt és nagyszámú híveit megnyugtassa. Ez sikerül is neki ; de a mit ő oly nagy tapintattal és józan körültekintéssel rendez, összekuszálja és nyilvánossá teszi részeg fővel 1705-ben erdélyi plenipotentiarius generálisa, gróf Forgách Simon. Neki titkos utasítása lehetett arra nézve, hogy az erdélyiek Rákóczi és Thököly iránt való érzelmeit figyelje meg és a békét tartsa fen. Erre mutatnak jelentései és Thökölyvel szemben tanúsított magatartása. »Még igen gyermek-katona volt« ugyan Forgách akkor, a mikor Thököly őt látta és hívének ismerte; de azért felkeresi levelével, mihelyt értesül arról, hogy Rákóczi őt küldi Erdélybe. (1704. decz. 31.) Forgách »atyafiságos« levéllel válaszol,3

) és úgy ez, mint későbbi »egynehány méltóságos levelei«, Szőllősi Zsigmond követ által tett üzenete és ajándékban küldött szép fegyverrel való kedveskedése által »szíves affectiójának és állhatatos szeretetinek« oly jeleit adta, hogy abban Thököly levele és üzenete szerint tökéletesen megnyugodott.4

) Ép így törekszik megnyugtatni Thököly erdélyi híveit is, de csak azért, hogy annál gyanutlanabbúl szemmel tarthassa őket. És ez irányban oly messzi terjed figyelme, hogy Thökölynek erdélyi híveihez küldött leveleit is — mert másra nem lehet gyanúnk — felbontatja.6

) De azt, a mit józanul *) Archívum Kákóczianum, I. oszt. 1. köt. 377. 1. ») Id. m. '375. 1. és Mon. Hung. Hist. II. oszt. 23. köt. 360. 1. 3) Mon. Hung. Hist. XXIV. köt. 605. 1. ') Id. m. 625. 1. és u. o. XXIII. köt. 365. 1. 5) Thököly is értesül erről és Bay Mihály által üzeni Pekrinek : »Menjen annak is végire, hogy esett s mitűl esett, hogy felszakasztva vitték hozzá levelünket, talám másnak is, a kin3k akkor írtunk.« Mon. Hung. Hist. XXIV. köt. 627. 1. — Értekezésem befejezése után találtam meg erre vonatkozólag a legmegbízhatóbb adatot, gróf Forgách Simon