Századok – 1906

Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - IV. befejező közl. 313

II. RÁKÓCZI FERENCZ ERDÉLYI FEJEDELEMMÉ VÁLASZTÁSA. 317 segítséggel való kikérését. E párt oly magasra emelkedni nem tudott, nem is akart, hogy a külföldből a töröknél és németnél többet lásson, hogy legalább az egyiktől el tudta volna választani Erdély sorsát. Hamar kitűnt, hogy Rákóczi mindkettővel szakítani akar, a mit e párt helyeselni nem tudott és ezért a haza érdekében Rákóczi ellen is síkra szállt. Nehéz a történelmi reminiscentiáktól, a mult nyomásától szabadulni; ezért nem tudták megérteni az erdélyiek, hogy a némettől az elgyengült török nélkül, sőt ellenére is meg lehetett volna szabadulni, mondja erre a messzelátó történelmi philosopliia, pedig nem mond igazat. E párt inkább táplálkozott a jelen aggodalmaiból, mint a múltból. Hogy a török erejét nemcsak az erdélyiek, hanem a többi államok is túlbecsülték, ama kor diplomácziája bizonyítja. Erdélynek pedig háromszoros oka is volt azt az erőt sokszorosan túlozni és respektálni : 1. Mert annak pusztítását sokszor és nem is oly régen keservesen érezték. 2. Ha a török hódoltság meg is szűnt, még mindig szomszédunk volt a birodalom, és így az ország végig-égetéséhez és rablásához nem sok készület, nem nagy hadsereg kellett. 3. Elterjedt az a hír, hogy a míg Rákóczi késett választását a portának hírül adni és a tömösvári pasa által tett barátságos ajánlatot elfogadni, a német nem aludt, és a mint »bizonyosnak mondják«, abban mesterkedett, hogy a törökkel tétesse porrá a kuruczczá lett Erdélyt.1

) Még e hírek el sem terjedtek, a török párt már is felütötte fejét. Erre alkalmat szolgáltatott az, hogy a legtöbb fejedelemnek törvényerőre emelkedett választási feltételei között megvan azon pont, hogy a fejedelem megválasztatván, a fényes portához követeket expediáljon, a fejedelmi libera electiót atliname levéllel coníirmáltassa és vele frigyet tartson.-') Nem tudható bizonyosan, hogy Rákóczi conditiói között ott volt-e ez a czikkely, de ha nem is vették volna fel, a régi törvényes szokásban a török párt egyik aggodalmasabb, előkelő tagja, Barcsai Mihály, elég alapot talált arra, hogy Radvánszky közvetítésével javaslatot terjeszszen Rákóczi elé. Pártja megbízásából, vagy személyi jóindulatból fakadt-e javaslata, nem tudhatjuk. Eljárása és szavai — hacsak nem volt valami nagyképű, fon») Id. lt. III. oszt. 31. CS. 52. sz. a) Approb. Const, regni Transsilvaniae, Pars II. tit. 1. Art. III. cond. 7. Comp. Const. Pars II. tit. 1. Art. 1. cond. 3. U. o. Art. IV. cond. 3. U. o. Art. V. cond. 3. A törökkel való barátságról, frigytartásről és érintkezésről pedig az Approbatákban és Compilatákban összesen 15 articulus szól.