Századok – 1906

Értekezések - ŠUFFLAY MILÁN: Az idéző pecsét a szláv források világánál 293

AZ IDÉZŐ PECSÉT A SZLÁV FORRÁSOK VILÁGÁNÁL. 299 a délszlávoknál pedig e tekintetben a nyugati és keleti hatások nyújtottak kezet egymásnak.1

6

) A pecsét, a mint azt Csehországban és Szent László törvényeiben találjuk, csak alkalmazkodott a szláv jogszokáshoz; ebben tehát rejlett valami, a minek ha nem is formájában, de lényegében hasonlítania kellett a nyugati pecséthez, hogy két helyen, Magyarországon és Csehországon, a pecsét metamorphosisát idézte elő. Hogy mi volt ez, arra fényt vet a legrégibb magyar praxis, melyben nemcsak pecsétek, hanem billogok is szerepelnek. Miután azonban ezeknek jellegét a magyar források nem határozzák meg, kutatásaink a jelvények használatának puszta megállapításával nem érhetnek véget; hátra van még a jelvények mivoltának felderítése. És ebben a latinizált bilocns-nak (a billog szóból), mely elnevezés legvilágosabb tanúsága a középkori pecsét-küldés és az ősi jelvények között létezett közvetetlen összefüggésnek, útmutató szerep jutott. A XIV-ik századtól kezdve már bőven vannak források a délszlávoknál1

7

) és oroszoknál,1

8

) melyekben a bêlêgz szó (tájszólásokban : beleg, bilig, biljeg, bjeljig, bjeleg stb.) előfordúl.19

) Eleintén általános volt az a vélemény, hogy e szó tősgyökeres szláv, és összefüggésben van a bel, (fehér) szóval, úgy hogy Miklosich egy korábbi munkája szerint2

0

) a magyar bélyeg, bilyog, billog, bilig szláv jövevényszó; de mióta Tomaerősítettük« (se Ze imêite vi. istina, jakodé sttvorihomt nynê ki vami, napisahoms na harttii sii i svoimi pecat'tmi zapecatahomt). Chron. Nestor. Ed. Miklosich, 42. 1. Monum. Poloniae. Ed. Bielowsky, I. 616. 1. — V. ö. Sergejevic : Greceskoje i ruskoje pravo v dogovorah s Grekami X véka. (A görög és orosz jog a görögökkel való X-ik századbeli szerződésekben.) Zurnal Ministarstva prosvjeső, 1882. évf. 82—115. 11. M) Sufflay : Die daim. Privaturkunde. Wiener Sitzungsberichte, 147. 1904. 97. 1. A szerb és bolgár oklevelekre nézve Jirecek : Die Ragusaner Kanzlei. Archiv für Slav. Philologie, 26. 1904. ") Daniciá : Rjecnik iz knjiíevnih starina srpskih. (A szerb irodalmi régiségek szótára.) Belgrád, 1863. I. 100. 1. ls

) Vostokov : Slovarb crkovno-slavj. jazyka. (Az egyházi szláv nyelv szótára.) I. 72. 1. 19

) Danicic : Rjecnik hrv. ili srp. jezika. (A horvát vagy szerb nyelv szótára.) Zágráb, 1880. I. 304. 1. — Bolgárul 6èlègz Bogorov szerint (Btlgarsko-frenski rëcnik. Viena, 1871. II. 25.) = l'enseigne, le caractère, la cible. 20) Die slavischen Elemente im Magyarischen. Wiener Denkschriften, 21. 1871. 19. 1.