Századok – 1906

Értekezések - ŠUFFLAY MILÁN: Az idéző pecsét a szláv források világánál 293

AZ IDÉZŐ PECSÉT A SZLÁV FORRÁSOK VILÁGÁNÁL. 295 tesebb adat hiányzik, eddig nincs megkísérelve, s ezért a pecsét-küldésnek, a magyar törvénykezés e legrégibb, leggyorsabb és legegyszerűbb idéző eljárásának keletkezése még mindig homályos, alakiságairól való tudásunk pedig ingatag vagy zavaros. De ez csak szükségszerű következés az intézmény eredetének ismeretlen voltából, a mit ba sikerűi felderítenünk, az alakiságok kérdése magától megoldódik. II. A PECSÉT-KÜLDÉS SZLÁV EREDETÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA. PÁRHUZAM A CSEH ÉS MAGYAR JOGSZOKÁS KÖZÖTT. Már volt alkalmam egyszer6

) rámutatni arra, hogy a magyar középkor jogi intézményeivel foglalkozó tudósok végzetes bibát követnek el akkor, mikor ez intézmények keletkezésére irányuló kutatásaikban a szláv institutióknak csak kevés, vagy épen semmi fontosságot nem tulajdonítanak; az intézményeket vagy közvetetlenül a nyugati mintákból származtatják, vagy pedig a magyar törzsek ősrégi szervezetében keresik azok csiráit. Pedig az a kultura, mely a bonfoglalás előtt Pannóniában virágzott, és — mint azt az egykorú források meg a nyelvészet kimeríthetetlen adatai 7

) bizonyítják, -kétségtelenül oly nagy fokú volt, mint az egykorú cseh- és morvaországi kultura, nem veszhetett el nyomtalanul, minden hatás nélkül a jövő intézményekre. Elvileg tehát már a Pannóniában talált műveltség hatása mint harmadik egyenrangú tényező járúl a két előbbihez ; s ezen elmélet számos gyakorlati példával igazolható. Érvényesülésének termékeny talajára akadt e harmadik tényező főleg a birtoklásra vonatkozó intézményekben, mert a magyaroknak, kik első megtelepedésök idején még félnomád életet éltek, az egyéni földtulajdonról jogi fogalmuk alig lehetett. «) Turul, 1905. 94—96. 11. ') Csak Melich János jeles munkájára (Szláv jövevényszavaink. Budapest, 1905. I. köt.) hivom fel az olvasó figyelmét. — V. ö. Bleyer : A magyar hun-monda germán elemei. Századok, 1905. 933. 1. 20*