Századok – 1906

Értekezések - ŠUFFLAY MILÁN: Az idéző pecsét a szláv források világánál 293

296 SUFFLAY MILÁN. Mivel pedig a per úgyszólván szülötte az egyéni tulajdonjognak, ezért a szláv intézményeknek erős és világos nyomokat kellett hagyniok a magyar középkor perjogi eljárásában, sőt bírósági szervezetében is. Ennek köztudomású példája a bírónak legrégibb és századokon át fontos hivatással bírt segéde, a pristaldus. Kevésbbé ismeretes tény már az, hogy a délszlávoknál (horvátoknál) még a késő középkorban is nagy szerepet játszó,8

) de a szláv élet távol századaiba visszanyúló eredetű.9

) iudex generationis részt vett az Árpád-kor bírósági szervezetében ;10

) az pedig egészen ismeretlen dolog, hogy a pecséttel való idézés szláv eredetű intézmény. Kozmás, a legrégibb cseh krónikaíró (f 1125) és saját korának lelkes bámulója, a régi idők sok bajának felsorolása közben ily panaszos szavakra fakad : »hic et talibus malis emergentibus, de die in diem peius et peius iniuriam, quam nemo prius inferre norat, alter ab altero sibi illatam patienter sufferebat, et cui querimoniam suam apploraret, iudicem nec principem habebat. Post hec quicunque in sua tribu vei generatione persona moribus potior et opibus honoratior habebatur, sine exactore, sine sigillo, spontanea voluntate ad illum coniluebant et de dubiis causis ac sibi illatis iniuriis salva libertate disputabant.« u) E szavakkal Kozmás akaratlanúl is elárulta a perbe idézésnek saját korában dívott kétféle módját. Az idézés (cseh : pohon, ó-szláv : pogonz) t. i. vagy pecsét által történt vagy szóbeli volt és a bíróság kiküldött embere (pühoncí) által eszközöltetett.12

) 8) Hajnik id. m. 132. 1. 9) Az északi szlávokra nézve olv. Kozmás alábbi tudósítását. 10

) Eleinte a magyarországi közszabad vagy nemes is nem a királyi közegek elé vitte jogvitáit, hanem nemzetségének bíráihoz, előkelőihez fordult igazságért, és ha ezek ítéletével megelégedve nem volt, magához a királyhoz. Panier : A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt, I. 75. 1. Hajnik id. m. 4. 1. ") Cosmae Chronicon Boemorum, Lib. I. cap. 3. (M. G. SS. IX. 34. 1.) V. ö. Jirecek lier men gild : Pravnicky zivot v Cecháh a na Moravë, 1903. 3. 1. ,a) Hajnik id. m. 187. 1. ezt mondja : »De ha a peesét-küldés a királyság két első századában az idézés egyedül ismert módja is, kellett annak még egy más alakjának is lenni, mert Kálmán király a zsinati törvényszékeket megalkotott törvényében rendeli, hogy ezek előtt mindenki, ha pecsét nélkül is hivatik, megjelenni köteles (ad quam qui-