Századok – 1906
Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - I. közl. 1
tí R. KISS ISTVÁN. mert itt könnyen előtérbe lép az a feltevés, hogy Pekri, a ki különben is nagyon vágyott Erdélybe, megragadta a jó alkalmat, a követek élére állott és a többi erdélyi úr megnyerése után kívánságaikat úgy irányítá, hogy hűségét bebizonyítva, Erdélybe való beküldését előkészítette. Mivel nincs adatunk a három megye követségének czéljaira vonatkozólag, e feltevés mellett vagy ellen hiteles bizonyság csak a chronologia lehet. Ha tudnánk, hogy a követek mikor érkeztek és mikor fogadtattak, könnyű lenne megállapítani, hogy az érkezés és fogadás között eltelt idő elég volt-e arra, hogy a Rákóczi táborában élő erdélyi urakkal tanácskozzanak, és eredeti instructiójukat azok kedvéért tágítván, közösen megszerkeszszék a Memorialist; vagy pedig a két határ közötti idő oly kevés, hogy azt kell feltételeznünk, hogy ők már magukkal hozták azt és az urak csatlakoztak hozzá. Tudjuk, hogy Erdélyből május 13-án indultak, de érkezésük idejét nem ismerjük ; azt azonban megállapíthatjuk, hogy Rákóczi junius 3-án fogadta őket és még ugyanazon napon értesíti Bercsényit »az erdélyiek dicséretes resolutiójáról.« l ) Rákóczinak ezt a levelét nem ismerjük, de Bercsényi jun. 8-án kelt válaszából következtethetünk tartalmára, mert abban dicséri az erdélyiek elhatározását, jónak tartja az országgyűlést, ha biztonságáról is gondoskodnak, hogy esetleg a rendek a közben, a míg koczódnak, az ellenség által vigyázatlan úl ne találtassanak. A rendekre és az ellenségre való vigyázás a fejedelmi biztos feladata lévén, e fontos tisztségre maga ajánlkozik.2 ) E sorokból bizonyos, hogy Rákóczi értesítette Bercsényit arról, hogy az erdélyiek országgyűlést kívánnak ; de hogy a fejedelemséget már jul. 3-án felajánlották-e neki, arra sem Bercsényi válaszából, sem más egykorú adatokból, sem Emlékirataiból nem következtethetünk. Emlékirataiban ugyanis az erdélyi állapotok és Erdélyhez való viszonya ecsetelésére fekteti a súlyt, ez által tévén érthetővé az erdélyieknek adott feleletét. így önmagának ellent nem mond, de ha az egykorú adatokat tekintjük, meggyőződünk róla, hogy Emlékiratainak e része vagy az idő figyelmen kívül hagyása, vagy tendentiája miatt megbízhatatlan. ') Szaniszló Zsigmond közvetlen a perorálás megemlítése után írja naplójában (id. Ii.), hogy tizednap múlva indultak vissza, ez pedig 13-án történt. Hogy a perorálás előtt hány nappal érkeztek, csak sejteni lehet ; de biztosan következtetni az abnormális körülmények miatt meg sem kisérthetjük. Annyi bizonyos, hogy 10—12 nap elég volt arra, hogy Erdélyből Soltra jussanak. s) Archívum Bákóczianum, IV.-köt. 48—51. 11.