Századok – 1906

Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - I. közl. 1

II. RÁKÓCZI FERENCZ ERDÉLYI FEJEDELEMMÉ VÁLASZTÁSA. .9 országgyűlés kieszközlésében nemcsak egypár erdélyi úrnak volt része, sőt a további adatok azt is bebizonyítják, hogy e mozgalom megindításában sem Pekrinek, sem a Rákóczi udvarában tartózkodó uraknak nem lehetett részük, hanem csak csatlakoztak hozzá, tovább fejlesztették s a maguk javára kisajátították. 1704 május 13-án ugyanis »az urak tetszéséből nemes Torda. Kolozs és Doboka vármegyék követeket küldenek« Rákóczihoz. Torda vármegye követe Szaniszló Zsigmond főbíró, a ki 1682—1711-ig vezetett naplójában megemlékezik követségéről. Említi azt is, hogy Rákóczit Solton találták, ő pérorait előtte, de arról hallgat, hogy miért küldötték, mikor érkeztek, és miről perorált.1) Azonban épen ez időből korunkra maradt Torda vármegye kárainak jegyzéke, melyeket a kurucz név alatt kóborló, istentelen huzó-vonó katonák okoztak.2

) A szegény vármegye esetről-esetre pontosan felsorolható kárainak összege: 6162 frt, 637 ló, 358 ökör, 195 tehén, 841 juh, és »e felett vagyon még sok kártétel«, melyet pontosan fel nem sorolhattak, így különösen élelmi szerekben, ruházatban, gazdasági felszerelésekben és más eszközökben. Több adatból bizonyos, hogy a többi vármegyék helyzete sem volt jobb, a miből önkényt következik az a feltevés, hogy a megyék »az urak tetszéséből« kártérítést, a katonaság megfékezését, az élet- és vagyonbiztonság helyreállítását kérték, egyszóval ugyanazt, a mit a regális szerint az erdélyi statusok Memorialisukban. Tehát a kérés az erdélyi állapotokból fakad, a melyeknek feltárását nem lehet Pekrire és a többi erdélyi urakra visszavezetni, mert hiszen ők egy jó félév óta vannak távol hazájuktól, úgy hogy annak állapotait csak hírből és csak annyira ismerhették, mint Rákóczi. Ennek megállapítása után csak azt kellene tudnunk, hogy a követeknek instructiója volt-e arra. hogy az állapotok orvoslásának módját, országgyűlés egybeln'vását javasolják; iarn iarn exspirantis gemitus czímű röpirat szerkesztésére, a minek feltételezésére keletkezési idejének és a tartalomnak összevágása, megegyezése jogosít fel. (Egykorú másolatai a M. N. Múzeum levéltárában a törzsanyagba beosztott Tunyogi-gyüjteményben és a radványi levéltávban, III. oszt. 43. cs.) Az előbbi tele hibával és kihagyásokkal, az utóbbi ha nem is befejezett, de teljesebb. Az egész röpirat azon sérelmeket sorolja fel, a melyek az erdélyieket a Diploma Leopoldinum ellenére érték, és kimutatja, hogy e miatt kénytelenek akaratuk ellen is az ausztriai háztól elszakadni. Vonatkozásai azt mutatják, hogy 1704-ben kelt és olyan hangok is vannak benne, hogy fel lehet tenni, hogy a választó országgyűlés egyik »lázzasztó pátense«, a melyekről Gaál László emlékezik, mint látni fogjuk. ') Torma Károly : Szaniszló Zsigmond naplói. Budapest, 1891. 115. 1. !) A báró Radvánszky cs. radványi ltára : III. oszt. 54. cs.