Századok – 1906
Értekezések - KROPF LAJOS: Az angol Thökölisták 137
AZ ANGOL THÖKÖLISTÁK. 141 and justice. Ez 1715-ben jelent rueg s azt írja benne (161.1.), hogy a legelső alkalom, midőn sajnálatára nézeteltérés támadt közte és barátai közt, 1683-ban merült fel, midőn a török Bécset ostromolta s a whig párt zöme a törökkel rokonszenvezett. O mindannak a sok kegyetlenkedésnek és csalárdságnak elolvasása után, a mit a pogányok háborúikban elkövettek, hetvennél több királyságból kiirtván a keresztyén vallásnak még a nevét is, semmi módon sem érthetett egyet barátaival, s ámbár csak fiatal ember volt abban az időben és még fiatalabb szerző, ellenezte a dolgot és írt is ellene, a mit valóban rossz néven vettek tőle. De az ő válasza erre az szokott lenni, hogy inkább látta volna azt, hogy a pápista osztrák ház tönkre teszi a protestánsokat Magyarországon, mintsem hogy a hitetlen ottoman dynastia elpusztítsa a protestánsokat is, a pápistákat is, ha Németországot elárasztaná. Hol írta meg mindezt Defoe, azaz — ha röpirata egyáltalában megjelent nyomtatásban — hol jelent meg s mily alakban? nem tudjuk. Egyetlen egy példányát sem ismerjük; maga Defoe sem vette fel később összegyűjtött munkái közé, s a föntebb idézett passus hosszú irodalmi vitákra adott már és fog a jövőben is még adni alkalmat. Az English Historical Review-ban idézett s a Századokban is közölt két vers-sor Dryden összes munkáinak 10-ik kötetében található, a Sir Walter Scott-féle kiadásban a 388-ik lapon.1) A bennünket közelebbről érdeklő egész passus így hangzik : . . . there were a sort of wights, (I think my author calls them Tekelites), Such hearty rogues against the king and laws, They favoured e'en a foreign rebel's cause, When their own damned design was quashed and awed ; At least they gave it their good word abroad. As many a man, who, for a quiet life, Breeds out his bastard, not to nose his wife, Thus, o'er their darling plot these Trimmers cry, And, though they cannot keep it in their eye, They bind it 'prentice to Count Tekely. Mint látjuk, Dryden is telivér tory volt és nyelvezete goroiçba, élcze vastag, irálya nem igen finom, különösen a mi ') Revised and corrected by George Saintsbury. Edinburgh, 1885.