Századok – 1906

Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - II. közl. 97

114 R. KISS ISTVÁN. a másik ünnepélyes követséget pedig »béhozattatására« rendelték. Az elsőre közvetlen adatunk nincs, de több adatból megállapíthatjuk, hogy vezetője gróf Lázár Ferencz, volt és rögtön az országgyűlés bezárása, illetőleg elnapolása után kelt útra.1

) Követi utasítást is kapott a rendektől, mely nyolcz pontban sorolja föl azon sérelmeket, melyek miatt az erdélyiek a Habsburg-háztól elpártoltak és »szükségképen fegyverüket a magyarországi igaz ügynek fegyverével szoros kapcsolattal egyben kötvén«, megbántódásaik orvoslására Rákóczit fejedelmüknek választották.2

) ') Bizonyítja e követség kiküldését a rendek 1704 jul. 17-én kelt pátensének következő kifejezése : »választottuk fejedelmünknek és már ő Nagyságának vocatiót is adtunk.« (Monum. Hung. Hist. II. oszt. XXXV. 415. 1.) Az 1707-iki marosvásárhelyi országgyűlés első articulusa szerint is : »követ atyánkfiai által szíves hivatalunkat azonnal Felséged eleibe terjesztvén« . . . Ezekből következtethető, hogy mindjárt az országgyűlés befejezése, jul. 13-ika után, de mindenesetre 17-ike előtt indultak. Hogy mikor érkeztek Bákóczi táborába, nem tudjuk. Pekri még jul. 27-én, Mikes 30-ika körűi sem hall semmi hírt róluk. (Badványi levéltár : III. oszt. 21. cs. 86. sz. és 23. cs. 52. sz.) Károlyi Sándor jul. 31-én tudja és Sárvárról értesíti feleségét, hogy »Erdélyországa már az fejedelmet kívánja.« (Károlyi Okit. V. 89. 1.) Bécsben aug. 20-ika körűi értesülnek a követség kiküldéséről, legalább ekkor kelt Stepneynek Harleyhez intézett levele, melyben ugyan a két követséget nem különbözteti meg, sőt összezavarja, de még báró Jósika István vezetése alatt egy harmadik követség kiküldéséről és Bákóczi táborába való érkezéséről is megemlékezik homályosan, a melyről még eddig felvilágosító magyar adatot nem találtam. (Archívum Bákóczianum, II. oszt. I. 384. 1.) Általában az a hibája Stepney értesítésének, hogy a megtörtént és tervbe vett, de bizonyosan megtörténendő dolgokat is összezavarja, mert nem a legmegbízhatóbb hírei vannak. Arról is ír, hogy a követség az erdélyiek választási határozatát adta át Bákóczinak a szegedi táborban. Ez adatot elfogadhatjuk, bár a követeknek kiadott, különben elég tökéletlen utasítás erről nem tesz említést. Hasonlóan nem tesz említést a conditiókról, pedig régi szokás szerint e követségnek legfőbb feladata a conditiók bemutatása lett volna. A mint azokat bemutatták és a választott ígéretet tett arra, hogy a conditiókat elfogadja s megtartásukra megesküdött, már fejedelemnek tekintették, habár késett is az inauguratió, mely alkalommal Erdélyben a rendek is hűségesküt szoktak tenni. Ha nincs is adatunk arról, hogy e követség bemutatta a conditiókat, feltehetjük : de akkor hogyan egyeztethetjük össze azzal a biztos adattal, hogy a fejedelem behozására rendelt követség praesentálta a conditiókat, miről később lesz. szó. 2) Ennek valószínűleg eredeti fogalmazatát az Erdélyi Muzeumban gróf Kemény József gyűjteménye (Erdélynek története eredeti levelekben, 1700—1703. 37. köt.) őrzi. Egy kis részét Jakab Elek közölte Az utolsó Apafi cz. munkájában. (Magyar Történelmi Tár, XXI. köt. 314. 1.) Én teljes szövegét Kelemen Lajos úr szíves közlésének köszönöm. Czíme ez : Originális conceptus instructions legationis per SS. et 00. Transsilvaniae