Századok – 1906

Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - II. közl. 97

ir. RÁKÓCZI FERENCZ ERDÉLYI FEJEDELEMMÉ VÁLASZTÁSA. Ill így szaporodnak a conditiók huszonhét pontra, melyeket azonban Rákóczi nem fogad el mind, lígy hogy kívánságára a beiktatás alkalmával tizenkilenczre olvadnak le, a mibe a rendek csak nehezen egyeznek bele; de még akkor sem teljesítik azt a kívánságát, hogy a nagyapjáéhoz hasonló conditiókat szabjanak elébe, hanem az Apafi conditióit nyirbálják meg és kuszálják össze, oly kevés volt belátásuk.1

) A conditiók megbeszélése, avagy a választás történt-e előbb? nem tudjuk, és adatunk sincsen olyan, a mely biztos következtetésekre alapúi szolgálhatna. Csak annyi bizonyos, hogy jul. 8-án2

) már megkezdődött a választás névszerinti szavazással. A mitől Bercsényi tartott, a czivódásnak nyoma sem volt. Véleménykülönbség, a lutheránus szászok között némi Thökölyhez húzó hangulat lehetett,3

) de az meg sem nyilvánúlhatott a nagy lelkesedésben, úgy hogy bár »tódult a ') Apafi conditiói a Compilatae Const, p. II. tit. 1., Rákóczi conditiói a Történelmi Tár 1897 évi folyamában (577. 1.) találhatók. Érdekes, hogy tulajdonképen csak hét pontban történt változtatás. A választó gyűlés conditióira e kettőből kétségbevonhatatlanúl következtethetünk. A 24—27. pontokra nézve Szaniszló Zsigmond naplója, a b. Radvánszky levéltárban lévő eredeti levelei és a segesvári ltár id. tanuvallatása a forrás. Érdekes, hogy az új conditióknak a magyarországiakra vonatkozó pontját valószínűleg Szaniszló indítványozta Pekri sugalmazására. Azon körülmény miatt, hogy a comparitióra számított napokat nem vették figyelembe, historikusaink Höchsmann és b. Radvánszky kivételével mind helytelenül állapítják meg a választás napját. Legáltalánosabban a jul. 6-iki dátum van elfogadva (Fessier és Engel vannak a legnagyobb tévedésben, mert szerintök a választás augusztus-havában történt), a mire nagy befolyással volt Rákóczi kanczelláriája is, mely a magyarországi vármegyéket és külföldi fejedelmeket értesítő levelekben (idézésük később) a választás napjául jul. 6-ikát emlegeti. Mindenesetre ez adat elég illetékes és bizalomkeltő arra, hogy valaki hitelesnek tartsa ; de mihelyt a comparitió napjaira gondolunk, mindjárt hitelét veszíti. Különben kétségtelen hitelű, teljesen egykorú adat is van arról, hogy a választás jnl. 8-án történt. Éz adat a Radvánszky János naplójegyzetei és jul. 8-án a választás után a Kaszás Pál ezerének kívánságaira írt válasza. E szerint »szüveket egy akaratra hajtó hatalmas Istennek rendelésibűi ezen nemes haza is az mi kegyelmes urunkat fejedelmének választotta mai napon. « (Radványi lt. III. oszt. 43. cs. 49. sz.) Ugyancsak Radvánszky a fejedelemhez jul. 9-én intézett jelentésében írja: »Ennek az hazának gyűlése beállván, első sessióban, tegnapi napon unamini voce Nagyságodat legitimus fejedelminek Istennek tetszése szerint választotta.« (Radványi ltár: III. oszt. 36. cs. 124. sz.) Valószínű, hogy a kanczelláriát e jelentés »mindjárt más nap első sessióban« kifejezése hozta tévedésbe, ha kiindulási pontúi jul. 5-ikét vette. *) A szászok Thökölyanus érzelmeiről később is van emlékezet. Hogy ennek nyoma volt a választáskor is, a nem épen megbízható Apor Péter írja a Synopsis mutationum-ban : In principem Transsilvaniae elegerant, quamvis Saxones partibus Emerici Thökölii favere viderentur ob religionis Lutheranae respectum. (Mon. Hung. Hist. II. oszt. XI. 148. 1.)