Századok – 1906
Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - II. közl. 97
112 R. KISS ISTVÁN. voks«, Rákóczi ellen senki sem szavazott. Oly nagy volt a lelkesedés, hogy a szavazás »rend szerint való folyását nehezen tűrhették az statusok, fölkiáltván egy szájjal és szívvel« a Rákóczi méltóságos nevét.1 ) Felzendült erre a szerencsés vivat ! mely után Rákóczi ünnepélyesen fejedelemnek nyilváníttatik, vagy a mint Radvánszky jelenti: »proclamáltátik és inauguráltatik.« 2) Ez ünnepélyes actus alatt sok ember szeméből tört elő a lelkesedés, az öröm könnye, az lij fejedelem »dicsőséges elei boldog emlékezetin«, mintha a Rákóczi név Erdély szabadságának biztos záloga lenne, mintha az az egy nap a néhány év óta tartó, de a szenvedések miatt századosnak látszó lidércznyomást örökre megszüntette volna. Az általános örömbe nem vegyül keserűség; egy pillanatra magasztos érzelmek ragadják meg a legönzőbheket is, úgy hogy feledik az ellentéteket, a gyűlöletet, s a haza érdekében régi haragosok is békességre lépnek. Ily hangulatban, midőn Radvánszky Jánost a fejedelem képében régi szokás szerint háromszor felemelték, alig gondolt valaki arra, hogy politikai hibát követtek el, alig hitték, hogy e hiba az új életre keltett nemzeti fejedelemség folytonos nyavalyáinak és hamaros kimúlásának lesz oka ; nem is képzelték, hogy örvendezésüket mily fájó szívvel nézné az az égiesen tiszta lelkű ember, a ki fölül tudna emelkedni hibájukon, ha népe szeretete, alkotmányos érzülete nem húzná le hozzájuk_ ') A választás egyhangúságát rengeteg adat bizonyítja, úgy hogy idézésük, sőt felsorolásuk is czéltalan. Egynehánynak említését később a maga helyén úgy sem mulaszthatom el. Maga Rákóczi nagyon sokat adott arra, hogy egyhangúlag választották fejedelemnek, a mit igen sokszor említ. 8) Radványi ltár : III. oszt. 36. cs. 124. sz. és R. J. naplójegyzetei. Csodálatosnak látszik az inauguratio, mert az tulajdonképen csak 1707-ben történt Marosvásárhelyen ; de előfordúl az inauguráló gyűlés czikkelyeiben is : »Ezelőtt három esztendővel celebrált gyűlésünk alkalmatosságával minden votatiónk egyedül csak Felségedet óhajtaná és szabados megegyezéssel fejedelmének választaná, a mint hogy követ atyánkfiai által szíves hivatalunkat azonnal Felséged eleiben terjesztvén, a midőn már Isten kegyelméből a kivánt czélt elértük, valamint nagy szívünk örvendésével solenniter inauguráltuk országunk fejedelmi méltóságára Felségedet, úgy most is urunknak, fejedelmünknek recognoscáljuk.« Az egyetlen lehetséges feltétel az, hogy inauguratió alatt azt értik, hogy Radvánszkyt a fejedelem képében szokás szerint felemelték. Erről Thiell császári hadi tanácsosnak 1704 aug. 31-én Savoyai Eugén herczeghez intézett jelentéséből értesülünk : »Ja sein Repräsentant, ein Edelmann aus den Bergstädten, Namens Radvansky, vor dem Volk ihrem Brauch nach dreimal auf den Händen in die Luft (wo er hin gehört) erhebet worden und unbeschreibliche Freude im Land darüber gewesen sein.« (Kriegsarchiv. V. ö. Radvánszky Béla : Radvánszky János versei. Bővített különlenyomat az Irodalomtörténeti Közleményekből.)