Századok – 1906
Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - II. közl. 97
110 R. KISS ISTVÁN. libera electióból következett, ennek megszűntével, az ausztriai ház uralmával az is megszűnik. Ettől kezdve a szabadság biztosítójának a conditiók helyett a Diploma Leopoldianumot tekintik, mely az ország és az uralkodó család között beláthatatlan időkre kötött szerződés gyanánt szerepelvén, az egyes uralomra jutó családtagokkal való külön egyezkedést, szerződéskötést kizárta, újabb meg újabb megerősítése feleslegessé is tette. Ha az 1704 évi gyulafehérvári országgyűlés azt tűzte ki feladatáúl, hogy »régi observált szokások szerént« fejedelmet választ, a conditiók felelevenítését sem mellőzhette. Hiszen a conditió-szabás a libera electio következménye és a rendek legszebb joga. Nagy kérdés azonban, hogy ezen nagyra hivatott országgyűlés, melynek a reformáczió és a jelen viszonyok rendezése által a jövő biztosítása lett volna czélja, egyforma bölcsességgel lát-e a múltba és a jövőbe ? Be fogja-e látni, hogy a fejedelemséget nem abban a sülyedt, korhadt állapotában kell visszaállítani, a melyben kimúlt; be fogja-e látni, hogy az ország szabadsága érdekében a rendi szabadságot korlátozni és a fejedelmi hatalmat emelni kell? E kérdésre a conditiók adnak feleletet, melyeknek az lett az átka, hogy a rendi hatalom túltengése óta a fejedelemtől százkarú tevékenységet követelnek s mégis a szabadság és alkotmány óvása czímén kezét-lábát megkötözik, tevékenységét megbénítják. Ezek szerint a fejedelem csak tehetetlen báb, vagy esküszegő lehetett. Sajnos, közvetlenül nem ismerjük az 1704 évi választógyűlés által szabott feltételeket; de a conditiók számából, és a későbbi tárgyalásokból nyilvánvalóvá válik, hogy a rendek nem látták be régi bűneiket; szabadságuk elvesztését nem is azokra, hanem Apafi lemondására vezették vissza; azért újra körűikertelik a libera electiót, elkárhoztatják az ausztriai ház uralmát, adományait; attól való aggodalmukban, hogy Rákóczi magyarországiakat fog behozni, kimondják, hogy csak erdélyiek viselhetnek főtisztségeket, és ezeket hozzácsatolván az Apafi conditióihoz, megtoldották még egy ponttal : a szászok ispánja választásának és a hét szász bírák birtokiigyének kérdésével.1) ') Segesvári ltár: nr. 1904. E kérdéshez a meggyesi követek pártolólag szóltak hozzá már csak azon ellentét miatt is, a mely Szeben és Meggyes között volt ; ellenezték a segesváriak. A nemesség tetszésének többször adott kifejezést a tárgyalás alatt ; de fel nem szólaltak e kérdésben, mint speciális szász ügyben. Pekri többször beleszólt ebbe is, még pedig adataink szerint úgy, mintha <5 vezette volna a tárgyalásokat mint elnök. így a Lengyelfalvi beszéde után ő teszi fel a kérdést a tanúvallomás szerint : obs denn auch die Nation approbierte ?
