Századok – 1905

Történeti irodalom - Kardos Samu: Báró Wesselényi Miklós élete és munkái. Ism. Váczy János 946

TÖRTÉNETI IRODALOM. Báró Wesselényi Miklós élete és munkái. Irta Kardos Samu. I. II. köt. Budapest, 1905. Légrády testvérek kny. Nagy 8-r. LXIY, 514 1., 2, 614, 2 1. Mellékletekkel és képekkel. Két igen díszes kiállítású, képekkel és hasonmásokkal gazdagon ellátott kötetben jelent meg báró Wesselényi Miklós életrajza s műveiből néhány szemelvény. A szerző dicséretes buzgósággal gyűjtötte éveken át Wesselényi életrajzi adatait, a feldolgozott műveket, kiadatlan leveleket és naplófeljegyzéseket ; felkutatta az egykorú forrásokat, a korabeli íróknak és államférfiaknak tárgyára vonatkozó leveleit s ezekből állította össze terjedelmes munkáját, mely a feldolgozott életrajz és adatgyűjtemény között mintegy középhelyet foglal el. A feldolgozott rész nagy szeretettel, de fölöttébb csekély írói tehetséggel van összeállítva; az adatok (levelek, naplókivonatok, országgyűlési jegyzőkönyvek, beszédek) némi önkényességgel vannak közölve, a nélkül, hogy a szerző Wesselényinek akár beszédeiből, akár leveleiből teljes gyűjteményt nyújtana. l)e így is gazdag adattár áll az olvasó rendelkezésére, melyből Wesselényi működésének képét megalkothatja. Tüneményszerű ifjúsága, államférfiúi emelkedése, a mely — úgyszólván — egy bizonyos magaslatról hirtelen alászáll s a nemzeti élet katasztrófájával ér véget, nagy arányokban bontakozik ki előttünk. Azonban az olvasó egészen maga kénytelen a közlött adatokból ítéletet alkotni Wesselényi államférfiúi pályájáról; mert a szerző az elbeszélés fonalát többször megszakítja, az eredményeket majd mindig előre bocsátja, az okok és okozatok lánczolatos összefüggésének előadását ismételten újra kezdi, sokat ismétel s általában a történetírói pragmatikus előadás, a szerkezet szabatossága iránt majd semmi figyelemmel sincs. Kardos Samu anyagkészletével Wesselényi művészi életrajzát is meglehetett volna írni. A szerző ismeri tárgya irodalmát, a kor állapotának fontosabb adatait, Wesselényi kortársainak a nemzeti életre való hatását, de mindezeket csak vázlatban