Századok – 1905

Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - IV. befejező közl. 902

A MAGYAK HÜN-MONDA GERMAN" EI.EMEI. 931 szer sem említik őket mint Magyarország lakóit a honfoglalás idejében, és máskülönben sem hagyták létezésüknek egyetlen látható nyomát sem magok után.1

) Tudományos tekintetben tehát semmi jogunk sincs feltenni, hogy a magyarok a hunmondát a gepidáktól, a kikkel a keleti gótok visszamaradt töredéke összeolvadt volt, közvetetlenűl vették volna át. Kik lehettek tehát a germán eredetű monda közvetítői? Legegyszerűbb volna, ha Matthaeival azt felelhetnők : a bajorok. Ezt a feleletet azonban már történeti tekintetek is fölötte valószínűtlenné teszik. A mai Magyarországon nem laktak a honfoglalás idejében bajorok, csak nyugati szélein a Rábáig és Balatonig voltak egyes bajor települések, melyeknek lakói azonban már a 907-iki véres magyar-bajor háborúban vagy elpusztultak, vagy nyugatra menekültek.2

) Nemzetünknek sem történetében, sem nyelvében nem akadunk annak semmiféle nyomára, mintha a honfoglalás után való első századokban a bajorokkal sűrűbb és bensőbb érintkezésben állott volna. A magyarság az ő külföldi kalandozásai alatt többször jutott ugyan a bajorokkal és más német törzsekkel érintkezésbe, de ezek az érintkezések nem voltak alkalmasak arra, hogy bármiféle kulturális hatást is gyakoroljanak a magyarságra. A külföldi hadjáratok következtében sok német fogoly került ugyan Magyarországba; azonkívül a németek is kísérletet tettek arra, hogy a magyarokat a keresztyén hitre térítsék ; később pedig Gyécse fejedelem uralkodása óta német lovagok is telepedtek le Magyarországon : de mindezek a körülmények csak igen csekély hatással lehettek a magyarság mívelődési viszonyaira, mert e hatásnak nem mutathatók ki sehol határozott nyomai. A német hatás nálunk valójában csak a XII-ik század közepe táján kezdődik, midőn II. Gyécse alatt tervszerű német telepítések veszik kezdetüket, melyeket kisebb-nagyobb megszakításokkal ő utána is folytattak. A magyar nyelvkincs legrégibb német elemeit Melich János vizsgálta meg s erről szóló meggyőző értekezésében3) ahoz az eredményhez jutott, hogy a magyaroknak az osztrák-bajor nyelvterülettel való érintkezése a honfoglalás első századaiban semmi nyomot sem hagyott maga ') Borovszky Samu (A honfoglalás története, 1894. 83. 1.) ugyan azt állítja, hogy a honfoglalás idejében a germánságnak még jelentékeny töredékei lettek volna Magyarországon ; de ez az állítás, mely a helységnevek hibás etymologiai magyarázatán alapszik, kétségtelenül téves. 2) V. ö. Pauler Gyula : A magyar nemzet története Szent-Istvánig, 82. 1. és Kaemmel : Die Anfänge deutschen Lebens in Österreich, 271. 1. 3) Melyik nyelvjárásból valók a magyar nyelv régi német jövevényszavai ? Ért. a nyelv- és széptud. köréből, XVII. köt. 4. sz. 1900.