Századok – 1905

Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - IV. befejező közl. 902

A MAGYAK HÜN-MONDA GERMAN" EI.EMEI. 921 tartozik. A magyarban egy növénynek — de csak nyelvjárási és így is ritka ') — neve : Csaba-íre (Csaba-irem) = pimpinella germanica saxifraga. Nevét a régebbi botanikusok azzal a bizonyára tudós eredetű elbeszéléssel — a pimpinellának a germán néphitben is sebforrasztó ereje van — magyarázzák, a mely szerint Csaba 15,000 sebesült harczosát, a kikkel később Görögországba menekült, ezzel a növénynyel gyógyította meg.2) Azonkívül a magyarban a Tejút-nak egyebek közt Hadak-útja is a neve, melynek eredetét a következő kétes értékű mese3

) magyarázza : Csaba emberei csillagösvényen, mely azóta a lovak patáitól szikrázik, leszálltak és a szorongatott székelyek segítségére siettek.4

) A hun-história előadására és ezen fölötte bizonytalan mythikus vonásokra támaszkodva, kutatóink közül többen Csaba egész alakját mythikusnak tartják, mely a magyar mythosból jutott volna a hunmondába.5

) Csaba nevét Anonymus is említi : »Zuardu in eadem terra duxit sibi uxorem, et populus ille qui nunc dicitur sobamogera (= Csaba magyara), mortuo duce Zuard in Grecia remansit. Et ideo dictus est soba secundum grecos, id est stultus populus, quia mortuo domino suo, viam non dilexit redire ad pátriám suam.« 6) Hogy Anonymusnak ezen elbeszélése és a hun-krónikának Csabáról szóló előadása közt valami összefüggésnek kell lenni, alig szenvedhet kétséget. A tudós jegyző azonban lenézvén a hegedősök csácsogását, sajnos itt is épen csak jelzi monda-ismeretét, a melynél többre becsül egy együgyű, tudákos etymologiát : soba > görög atoß, mely hangzásra hasonló a szláv eredetű »ostoba« szóhoz. Így az összefüggés homályos marad, és Anonymus idézett helye a Csabamonda megfejtésében nem igen nyújthat támasztó pontot. Az a körülmény, hogy itt egy magyar törzs »Csaba magyara«') Borhás Vincze : Csaba-irem. Magyar Nyelvőr, 1896. 553. 1. !) V. ö. Ipolyi Arnold : Magyar mythologia, 253. 1. és Sebestyén id. m. 531. 1. s) V. ö. Ipolyi : Magyar mythologia, 581. 1. Lugossy József : Ősmagyar csillagismei közlemény. Uj M. Muzeum, V. évf. (1855) I. köt. 115. 1. és Sebestyén id. m. 535. 1. 4) Más magyarázatot ad Szirmay Antal (Hungaria in parabolis) : »Hadakúttya ex eo vocatur, quod ex Asia egressi (Hungari) ductum constellationis hujus in Európám secuti fuerunt.« Ezt a magyarázatot, mely szemmelláthatólag egészen önkényes, Grimm Jakab is felvette német mythologiájába. Deutsohe Mythologie, 331. 1. 5) így Ipolyi Arnold; Magyar mythologia, 159. 354. 1. és többször. Marczali Henrik : A székelyek eredetéről. Budapesti Szemle, XXV. 142. 1. Petz is id. ért. 80. 1. «) XLV. fej. SZÁZADOK. 1905. X. FÜZET. 63