Századok – 1905

Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - IV. befejező közl. 902

A MAGYAR HUN-MONDA GERMÁN" ELEMEI. 911 Detricus »neptem Atilae ex sorore uxorem duxisse dicitur«, aligha származik a magyar mondából, a mint hogy a többi krónika nem is említi. Egyezése a Heldenbuch függelékének eme helyével : *) » do nam er (t. i. Dietrich) Herrot künig Etzel schwester tochter«, nagyon feltűnő, annál is inkább, mivel másutt Herrad mindig »diu Heichen swester tochter.« 3) Dietrichnek a hun-birodalom megdöntésében való részességéről a német mondának már nincsen tudomása, a mint hogy egyáltalában ennek a hatalmas jelentőséges eseménynek emléke a német törzseknél részben elhomályosult, részben a felismerhetetlenségig átalakult. Csak a Kaiserchronik :s

) mutat itt is, mint Pannónia megvételénél, bizonyos egyezést a magyar hagyománynyal. Valami hasonlót, mint a hun-história, beszél ugyanis, nem ugyan Dietrichről, a kiről tudta, hogy nem volt Attila kortársa, hanem Dietmárról, az »idősb Dietrich« fiáról és az »ifjabbik«-nak atyjáról: Miután Etzel vérében megfulladt, Dietmár Meránba vonult, a honnan Etzel az ő atyját, az idősebbik Dietrichet elűzte volt. Etzel fiai felszólítják, hogy hagyja el Meránt vagy fizessen adót, a mit azonban Dietmár megtagad, úgy hogy háborúra kerül a dolog, melyben a hunok vereséget szenvednek és Etzel fiai elesnek. Ugy látszik, hogy itt valódi népi hagyománynyal van dolgunk, melyet azonban a szerző történeti jártassága megigazgatott és zavarossá tett. Természetesen ebben az esetben sem lehet arról szó, hogy a magyar monda bajor eredetű volna; a Kaiserchronik ezen helye valószínűleg olyan mondai változaton alapszik, mely utolsó forrásában a pannóniai hagyományra vezetendő vissza. Etelének Kremheldtől született fiát Aladarius-nak hívják. Kétségtelen, — a mire már rámutattam és a mit már Grimm Vilmos4

) is észrevett, — hogy ez a történeti Ardarikkal, a gepida királylyal azonos, a kiről Jordanes szól. Aladarius, vagy a latin -ius végzet nélkül Aladár, népies magyar név, mely okleveleinkben gyakran fordúl elő.5

) Az »aladár« szó azonban a magyarban nemcsak személynév, hanem — Simonyi-Szarvas szerint — köznév is, melynek jelentése : »centurio cohortis praetoriae.«6) E szó Vámbéry7

) szerint a persa-») Olv. W. Grimm : D. Heldensage, 343. és 335. 11, 2) У. ö. W. Grimm id. m. Tárgymutató »Herrad« alatt, 516. 1. 8) Schröder kiad. 13856. v. ') Altd. Wälder, I. köt._ 260. 1. ®) V. ö. Nagy Géza : Árpádkori személynevek. Turul, IX. 113. 1. 6) Magy. Nyelvtört. Szótár, I. 53. 1. — Ez a magyarázat azonban, mint Melich János utólag figyelmeztetett, hibás. ') A magyarok eredete, 1882. 172. 1.