Századok – 1905
Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - IV. befejező közl. 902
912 BLEYER JAKAB. törökből származik és zászlóst, ezredtulajdonost vagy csapattulajdonostjelent; Munkácsi Bernát1 ) szerint pedig az osszétból, és jelentése : előljáró, parancsnok. De akár helyes a Yámbéry vagy Munkácsi magyarázata, akár nem, annyi kétségtelen, hogy itt ismét oly népies magyar személynévvel találkozunk, mely nem lehet kölcsönvétel tudós forrásból, hanem csakis a magyar népmondából eredhet. A hol krónikáink nem a szájhagyományból merítenek, ugyanazt a nevet tudós alakjában írják ; így a katalaunurai ütközetről szóló elbeszélésben »Aldaricus«, és Kézai prológusában szintén »Aldaricus.« Az Aladár névnek Ardarik-ból való származtatása nem okozhat nehézséget. Az Aladár-ban előforduló l az első r-nek dissimilatiójából ered, a mi általános nyelvi jelenség, és így már Freisingi Ottó is »Aldaricus«-nak nevezi a gepida királyt; a további átalakulás a talán már azelőtt is meglévő Aladár név hatása alatt ment végbe. Vagy ha e név nem volna őseredetű, hanem csak a hun-mondából került volna nomenklatúránkba, az esetben is találunk a szóvégi -ik eltűnésére nézve egészen egyező fejlődést más nevekben ; ilyen pl. Héder a Hedrik-bői. és Karácsonyi szerint2) Ecser az Ascrik-ból, Odor az Udalrik-ból, Felder a Friderik-bői stb. Aladár azonban nemcsak nevében, de szerepében is, melyet a nagy hun-gót harczban játszik, azonos a gepidák Ardarik nevű királyával. Ez ugyan nem volt Attila fia, mint a magyar hagyományban Aladár, de oly benső viszonyban állott Attilához, ki őt »super ceteros regulos diligebat«, hogy az az eltolódás, melynél fogva a pannóniai magyar hagyományban Attila fiává lett, könnyen érthető. Hiszen már történeti műben is találkoztunk azzal az állítással, hogy Ardarik rokonsági viszonyban állott Attilához.3) Mint Attilának germán nőtől született fia, a hun-krónikában a germánokhoz szít és az ő érdekükben harczol Csaba és a hunok ellen. A történelemben Ardarik a germán népek tulajdonképi vezére, a magyar mondában csak eszköznek látszik Kremheld és Detreh kezében. Közelebbit nem tudunk meg róla, csak annyit, hogy — mint a történeti Ardarik — a hunokat egy elkeseredett csatában legyőzte, de csak miután mái-Csabától egy első összeütközésben vereséget szenvedett. További sorsáról hallgat a hun-história, ép úgy, mint Kremheldről és Detréről. Hogy a magyar hagyomány többet tudott volna róla, nem valószínű. Igaz, hogy Oláh szerint »Aldaricus in praelio *) Alán nyelvemlékek szókincsünkben. Ethnographia, V. 8. 1. !) Szent István élete, 1904. 17. 1. s) Thierrynél. Olv. föntebb.
