Századok – 1905
Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - IV. befejező közl. 902
910 BLEYER JAKAB. typus a következőképen hangzik : Dietrich egy hun sereg élén, melyet Etzel bocsátott rendelkezésére, Odoaker (Ermanarik) ellen vonúl, a kit Ravennánál legyőz és ily módon visszafoglalja országát. Míg tehát a magyar Detreh-monda a maga egész terjedelmében Pannónia elfoglalásától a hun birodalom felbomlásáig nyomát sem mutatja annak, hogy a Theodoriknak és Odoakernek harczairól szóló olaszországi hagyomány hatással lett volna rá, addig a német monda folyton ingadozik a kétféle hagyomány között, a miből rendszerint contaminált typus keletkezik. Ha a kétféle hagyomány tartalmát összefoglaljuk, a következő parallelismust kapjuk : 1. Dietrich elveszti országát, eredetileg Attila győzelme folytán, - az olaszországi hagyomány hatása alatt : Odoaker = Ermanarik irigysége következtében; 2. Dietrich Attila udvarába megy, eredetileg mint, vazallus, — az olaszországi monda hatása alatt : mint számkivetett és Attila pártfogoltja ; 3. Dietrich Attila oldalán harczol, eredetileg valószínűleg nyugati népek ellen, — az olaszországi monda hatása következtében : Attila segítségével Odoaker = Ermanarik ellen ; 4. Dietrich Attila fiainak vesztét okozza, eredetileg szándékosan Attila halála után, — az olaszországi hagyomány befolyása alatt : nem szándékosan a ravennai ütközetben; 5. Dietrich visszatér Olaszországba, eredetileg békésen Attila halála és a hun hatalom megsemmisítése után, — az olaszországi monda hatása alatt : Attila életében és támogatásával fegyveres erővel, Odoaker = Ermanarik ellen. Minthogy az olaszországi Dietrich-monda semmiféle hatással sem volt a pannóniai hagyományra, alig szenvedhet kétséget, hogy a magyar monda nemcsak Odoakerről (Ermanarikról) nem tudott semmit, hanem Hildebrandról, Witegéről és a Dietrich-mondakör többi hőseiről sem. A hun-mondának az Olaszország meghódításáról szóló hagyományokkal való vegyülése tehát csakis Németországban mehetett végbe. Minthogy azonban a magyar hun-krónika — bizonyára élő hagyomány alapján — többször tesz említést »német« vagv »germán fejedelmek«-ről, nagyon valószínű, hogy a mi hunmondánk is tudott Detrén kívül még más germán hősökről. Hogy kikről, arra nincs módunkban feleletet adni. Még legvalószínűbb, hogy Rüdiger őrgróf szerepelt benne, a ki — úgy látszik — a herulok királyával Rodulffal azonos, a ki kortársa és barátja volt Nagy Theodoriknak.1) Oláhnak ezen adata : l) Rodulf a mai Magyarország felső részein hatalmas birodalmat alapított, melyet 512 körűi Lato longobárd király semmisített meg. — У. ö. Matthaei : Rüdiger von Bechlarn und die Harlungensage. Zeitschr. f. d. Altert. XLIII. köt. 305. 1.
