Századok – 1905
Tárcza - Szláv történeti szemle (Margalits Ede és Ernyey József) - Letopis Matice Srpske 81
82 tárcza. feleségéről Katalinról, ki csakugyan magyar királyleány volt. Egy magyar krónika, egy magyar történetíró sem említi, hogy Uros felesége magyar herczegnő lett volna, holott II. Endre és IV. Béla leányairól pontosan fel van jegyezve, melyik kihez ment feleségül. Brankovics György szerb krónikája azt mondja, hogy Ilona II. Balduin latin császár leánya volt. s ezt mások is állítják. De kétségbe vonta ez állítást már BajiJ, támaszkodva különösen arra a tényre, hogy II. Balduinnak csak egy fia volt, Fülöp, leánygyermeke azonban nem maradt. Freschot és utána többen IX. Lajos franczia király leányának hiszik Ilonát, de ez is alaptalan, mert hat leányának története ismeretes és Ilona nevű nincs közöttük. Hopf (Geschichte Griechenlands. II. 266. 1.) azt mondja, hogy Helene De Chaurs, Uros István szerb király neje, II. Károly nápolyi király rokona és öreg barátnője volt; de Hopf itt tévedett, mert Anjou-korbeli nápolyi oklevelek említik, hogy Ilona testvére Mária, férjezett De Chaurs Anselmné volt, tehát sem Mária, sem Ilona nem származott a De Chaurs főúri franczia nemzetségből, melynek Mijatovic az említett oklevelek alapján egész történetét adja és bizonyítja, hogy Ilona. I. Uros István szerb király felesége. IX. Lajossal és Anjoui Károly nápolyi királylyal egy törzsből. YI. Lajos franczia királytól (Louis le Gros) származtak mint ennek negyedízi utódai ; és pedig IX. Lajos és Károly mint VII. Károly dédunokái. Ilona és Mária pedig mint VII. Lajos testvére, Petrus de domo Gurtenaio dédunokái, a kinek II. Balduin az unokája. így igazolást nyerne az, a mit Danilo Ilonáról mond, hogy t. i. franczia királyi családból eredett. Ilona nagynénje. II. Balduin testvérének Erzsébetnek leánya Jolánta, II. Endre magyar király neje. közvetítette valószínűleg a házasságot Uros szerb királylyal. Ilonát a magyar királyi udvarból vitték Basciába. s innét lehet, hogy a szerb krónikák magyar királyi herczegnőnek tartották. •— 2. Mirosavljevic Veljko : Ismertetés Dudás Gyulának Az oktatásügy története Bács-Bodrog megyében czímű munkájáról. (217. füz. 104—110. 11.) Az ismertetés kizárólag a Bács-megyei szerb iskolákra vonatkozó részszel foglalkozik és elismerőleg szól róla. A megyében a legrégibb szerb iskola Baján, 1695-ben keletkezett. — 3. Badonic Jovan : Áttekintése az 1902 évi szerb és horvát történetirodalmi munkásságnak. (217. füz. 116—136. 11.) A megjelent önálló művek s a folyóiratokban közölt történelmi és régészeti értekezések felsorolása, ismertetése és rövid bírálata. 4. Pavlovié Dragutin : A kultura és a háborúk. (218. füz. 1—25. 219. füz. 85—98. 11.) Történelmi vázlat. Főkép a délszláv harczokról s az ezekről keletkezett népdalokról és hősénekekről értekezik. — 5. Tomic Jovan : A montenegrói felkelésről a moreai háború kezdetével, 1684 —1685-ben. (218. füz. 43 — 59. 219. füz.
