Századok – 1905

Tárcza - Szláv történeti szemle (Margalits Ede és Ernyey József) - Letopis Matice Srpske 81

tárcza. 81 SZLÁV TÖRTÉNETI SZEMLE. 1903. — LETOPIS MATICE SRPSKE. Újvidék, 1903. I—VI. (217 — 222) füzet. — 1. Mijatovic Cedomil: Ki volt Ilona királynő? (217. füz. 1 — 30. 11.) A szerb uralkodók nejei nagy befolyást gyakoroltak a népre politikai és közművelődési tekintetben ; de legnagyobbat Balsics neje Jelena, és I. Ilros király neje Ilona. Ez utóbbi több mint hatvan éven át, késő öreg koráig (1250 —1314) irányította Szerbország közművelődési és politikai ügyeit. Kortársa Danilo érsek, magasztalja szépségét, okosságát, erélyét és jámborságát. Ezt teszi IV. Miklós pápa 1291-ben, Barlezius Marino, Orbini és Farlati, ki felsorolja mindazon templomokat és zárdákat is, melyeket Hona királynő épített. Ezekről szól fiának, Milutin királynak. 1303 márcz. 15-én kelt oklevele, s a gradaci zárdáról emlékezik Danilo, hol a királynő mint apácza élete utolsó éveit töltötte s a hol el is van temetve. I. Uros országa Felső- és Alsó-Zeta és a zetai tengermellék volt, székhelye Brnjaci, Antivari közelében a zetai tengermelléken. Neje itt a királyi palota egy részében irodát rendezett be, hol egyházi könyveket írtak és másoltak ; más részében pedig leánynevelő intézetet és leányiskolát tartott fen 1250 —1300 között, midőn ily intézmények iránt az európai udvaroknál alig volt érdeklődés. Sok várat és várost is helyreállíttatott ; udvarát jeles férfiakkal töltötte meg ; nagy befolyásával kivitte Kómában, hogy 1276-ban Antivariba kath. érsekül jött Gerardus, a jeles tudós és költő ; belső embere volt Danilo érsek szerb történetíró és számos más tudós. E hatalmas asszony származása máig is kérdéses, de a kérdést némileg felderíti ezen tanulmány. Az egykorú Danilón kívül először említi Ilonát krónikájában a szintén egykorú Georgios Akropolita (1217 —1282). ki a byzanczi latin császárság történetét 1203—1261-ig írta meg s a szomszédos országokról is megemlékezik. Ez azt mondja, hogy Uros király veje volt a magyar királynak, de nem nevezi meg nejét, sem ennek apját. A karlóczai szerb krónika tovább megy, midőn feljegyzi, hogy Uros királynak és feleségének Ilonának, István magyar király leányának házasságából az első fiu Dragutin. a második fiu Milutin király. Danilo, a főforrás Ilonára nézve, azt beszéli, hogy I. Uros trónralépte után 1243-ban vette feleségül Ilonát. Uros ekkor körülbelül negyven éves lehetett. Mijatovic ebből azt következteti, hogy Ilona talán harmadik neje volt, mert a szerb herczegek átlag nagyon korán házasodtak ; lehet, hogy előbbi feleségei voltak magyar királyleányok, de Hona, Dragutin és Milutin anyja, semmiesetre sem az. Ha az lett volna, Danilo bizonyára felemlítette volna, a mint feljegyezte fiának Dragutinnak SZÍZADOK. 1905. I. FÜZET. 6