Századok – 1905

Tárcza - Folyóiratok 74 - Katholikus Szemle 80

80 tárcza. említi. — A 8. füzetben Tóth-Szabó Pál Torna megye régi, szerinte valószínűleg a XV. századból származó oláh telepeiről értekezik. — Mahler Ше (u. o.) kimutatja a húsvétról írt czikkében, hogy csak a középkorban terjedt el az a nézet, mintha a keresztyénségben érvényre jutott husvét-számítás a húsvétnak a zsidók pascha-ünnepével való egybeesését akarta volna megakadályozni. — A 9-ik füzetben Herman Ottó bírálja néhai Jankó Jánosnak Magyar typusok cz. kiadványát. — A 10. füzetben Hermann Antal közöl új adatokat az építő áldozatról és Kőmíves Kelemenné balladája tárgyáról. — Az egyes füzetek tartalmát a néphit, népszokások és népköltészet körébe vágó kisebb közlések élénkítik, az irodalmi rovatban pedig a hazai és külföldi jelesebb folklorisztikai müvekről olvashatunk ismertető czikkeket. — Az évfolyam néprajzi melléklete, a M. N. Muzeum néprajzi osztályának értesítője, hazánk ethnographiájához jái'úl sok becses adattal. — KATHOLIKÜS SZEMLE. Szerkeszti Mihályfi Akos. XVII. köt. I—X. füz. 1903. január-deczember. A két első füzetben ifj. Reiszig Ede közöl történeti tanulmányt A János-lovagrend Budafelhévízen czím alatt, melyben főleg a felhévízi rendház birtokviszonyait igyekszik tisztázni. A rendház valószínűleg 1440-ben pusztult el, mikor Buda várát Szécsi Tamás megostromolta. — Sörös Pongrácz dolgozata : Ötven év Oláh Miklós életéből (4. 5. füz.) a nagyhírű főpap életrajzát zágrábi püspökké való kineveztetéséig (1543. aug.) adja. — II. Rákóczi Ferenczről két becses dolgozat olvasható a 7. füzetben. Az egyiket Karácsonyi János írta, ki dolgozatában II. Rákóczi Ferencz fejedelem vallomásairól értekezik ; a másikat Karácson Imre. ki Rákóczi törökországi szereplését az egykorú török történetirodalomban kutatva, Rákóczi a török történetírásban cz. alatt főleg Rásid efendi udvari történetíró reá vonatkozó feljegyzéseit ismerteti. — Pintér Jenő két közleményben (9. 10. füz.) Szent Adalbert püspök és vértanú életét adja, az egykorú források nyomán s az eddigi kutatások eredményeinek felhasználásával igyekezvén megrajzolni e hazánk történetében is emlékezetes helyet foglaló férfiú pályafutását. — A könyvismertetések és bírálatok során egyebek közt Gyomlay Gyula : Bölcs Leo taktikája (2. füz.), A veszprémi püspökség római Oklevéltára, Németh Béla: Szigetvár története (7. füz). Fraknói Vilmos : Magyarország összeköttetései a szent-székkel, Eble Gábor : A Dessewffy család, Karácsonyi János : A magyar nemzetségek, és A hamis, hibáskeltű és keltezetlen oklevelek jegyzéke 1400-ig (8. füz.), Karácsonyi-Borovszlcy : Regestrum Varadiense (9. füz.). Füssy Tamás: A zalavári apátság története (10. füz.) stb. vannak megbeszélve.