Századok – 1905

Tárcza - Srs.: Makrai Benedekről 69

tárcza. 69 MAKRAI BENEDEKRŐL. Makrai Benedeknek, ennek a Eraknói kutatásai előtt ismeretlen alaknak életviszonyai mindjobban kezdenek kibontakozni és világosakká válni előttünk. Magát származása helyét is magállapíthatjuk. Ugyanis 1413-ban mint Czucz urát említik.1

) Ez a Czucz tulajdonképen Chwcch, vagyis a hajdani Zaránd-megyei Csúcs, Nagy-Halmágytől észak-nvugatra, s így Makrai Benedek a Zarándmegyei ősi Makrai család tagjának látszik lenni.2) Kíegészítőleg a már újabban említett adalékokhoz sorolandók a következők: 1412 aug. 24-én, midőn Zsigmond a lengyelporosz viszályban Budán Ítéletet hozott, jelen volt ott Beneclictus de Macra, legum doctor?) Azon nehézséget, melyet Benedek fejérvári préposttal való névrokonsága okoz, s a melyre eddig csak 1416-ból volt felvilágosító adatunk,1) már 1415-ben eloszlatják Schönherr Gyula regestái, melyek Makrainak a konstanczi zsinaton viselt szerepére is némi világot vetnek."') SRS. LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ. Nekem a magyarországi történetirodalomra nézve igen károsnak látszik, ha a magyar történetírók vagy nem ismerik, vagy tekintetbe nem veszik, vagy — talán szándékosan — agyonhallgatják a tót történeti irodalmat ; mert »opposita iuxta se posita magis elucescunt.« A Századok 1904 évi kötetének 917-—934. lapjain olvasható Márki Sándor úrnak igen érdekes értekezése : Szent Paulinus és az avarok. Szépen írt dolgozat, de véleményem szerint az übjectiv történetírásnak meg nem felelő minden állításában. Azon előitéletből indulván ki. hogy az ungarus, hungarus nevek csak Árpád által hozattak a közép Dunához, valódilag a Kárpátok és a Duna közötti területre. — hogy az ungarus, hungarus, azonos a magyar-vaX, és Ungaria, Hungaria is azonos Magyarország-gal : nem csekély tévedésbe esett : mert az ugri, ungari, liungari nevek már régen Árpád előtt ismeretesek voltak Goricziában (Görcz). Valamint az Ungarus, úgy az Ungaria és Goriczia (Ugoricia) kifejezésben a szláv дога a gyök.®) >) Századok, 1886. 604. 1. s) E részben — mint látjuk — at. czikkíró nem jár egészen egy nyomon Karácsonyi Jánosnak mai füzetünkben föntebb (40—44. 11.) olvasható fejtegetéseivel. Szerk. 3) Fejér: CD. X. 5. 292. 1. — A viszály folytatását illetőleg olv. Századok, 1886. 604 — 605. 11. és 1902. 952—953. 11. ') Századok, 1894. 394. 1. 5) Akadémiai Értesítő, 1901. 507. 1. e) Sbornik musealnej slovenskej spoloínosti. Turócz-Szentmárton, 1899. 150—153. 11. — Slovenské Pohlady, 1903. évf. 285. 1. 6. jegyz.