Századok – 1905

Tárcza - Srs.: Makrai Benedekről 69

70 tárcza. Márki Sándor ugyanazon értekezésben Nagy Károly működését úgy tünteti fel, mint a keresztyénség terjesztését ; pedig az esak a meghódított szlávok és avarok latinizálása, nem christianizálása volt. Az általa meghódított Pannóniában már régtől fogva létezett a keresztyénség, nem ugyan latin, hanem glagol-szláv liturgiával.1

) Igaz ugyan, hogy az érvényes keresztség ismétlése szigorúan meg volt tiltva, de akadtak olyanok, kik a keresztség érvényességét kényük-kedvök szerint magyarázták. Be kell vallanunk, hogy valamint a görögök, ugy a latinok sem riadtak vissza a másodszori, sőt többszöri kereszteléstől sem.3

) Distingue tempóra, et concordabit scriptura. Algersdorf. 1904. decz. 21. FR. V. SASINHK.*) ') Christliche Akademie. Prag, 1901. 6—8. sz. — Meg kell jegyeznem, hogy az itt idézett czikkemben van egy értelemzavaró sajtóhiba ; ugyanis az 52. 1. 41. jegyzet végén »unam« helyett »usu« áll. 8) A nordmann küldöttség egyik tagja, midőn megkereszteltetett, így szólt Lajos császárhoz : »Jam vicies hic lotus sum, et opimis candidissimisque vestibus indutus ; et ecce, talis saccus non milites, sed subulcos condecet ; et nisi nuditatem erubescerem, meis privatus, пес a te datis contectus, amictum tuum cum Christo tuo tibi relinquerem.« Caroli Magni opera. Migne : Tom. II. pag. 1408. — Fr. V. Sasinek i О kïtu Jagello-Vladislava, krále polského. Prága, 188C. 6. 1. *) Az érdemleges válaszadást e levélre, Márki Sándor t. munkatársunkra hízzuk. Magunk részéről csupán azon gyanúsítás ellen tiltakozunk, hogy »a magyar történetírók — talán szándékosan — agyonhallgatják a tót történeti irodalmat.« Sajnos, hogy a füzeteinkben rendszeresen vezetett szláv történeti szemle során nem fordíthatunk kellő figyelmet a tót történetirodalmi termékekre is ; mi érezzük ennek a kárát legjobban ; de biztosíthatjuk a t. levélírót, hogy e mulasztás nem szándékos és a dolog nem rajtunk múlik, s csak örvendenénk rajta, ha oly kiváló tudós, mint pl. Sasinek úr, a tót történeti munkák időnkinti recensiójával teljesebbé tenné szemlénket. Az ő szívességéből ime mindjárt itt registráljuk azokat a dolgozatokat, melyeket némely bennünket érdeklő kérdésekről az utóbbi évek alatt közzétett : 1. Velehrad (Nagyvárad) Biharban. Slovenské Polilady, 1902. 441.1. 2. A garam-szent-benedeki zárda alapító oklevele. U. o. 484. 1. 3. Turci a Madari. U. o. 543. 1. 4. Jakej národnosti boli Turci Arpádoví ? (Micsoda nemzetiséghez tartoztak az Árpád-féle Turkok ?) U. o. 686. 1. 5. Jazyk Bulharov a Kozarov. (A bolgárok és kazárok nyelve.) U. o. 1903. 110. 1. 6. Turcia. U. o. 171. 1. 7. Uhri (Ungari). U. o. 283. 1. 8. Krestanstvo v Uhorsku. (A keresztyénség Magyarországban.) С. o. 420. 1. 9. Rimsko-katolická cirkev v Uhorsku. (A római katholikus egyház agyarországban.) ТТ. o. 479. 1. 10. Pecenci. (Besenyők.) U. o. 541. 1. 11. Madari. (Palóczok és kunok.) 1T

. o. 689. 1. Szerk.