Századok – 1905

Történeti irodalom - Karácsonyi János: Szent István király élete. Ism. Dedek Crescens Lajos 754

758 TÖRTÉNETI IRODALOM. 758-a szempontra helyezkedve, melyet a szerző vall a magáénak, — azaz csak a biztos adatok felhasználásának szempontjára, — állítom, hogy a szerzőnek nem lett volna szabad Gyejcse nejének Belekneginát mondani, hanem meg kellett volna elégednie azzal, hogy a magyar fejedelem keresztyén nőt vett feleségül, a ki erős akaratú, mulatni vágyó hölgy volt, s legfeljebb megemlíthette volna még, hogy e nőt némelyek Saroltának, mások Belekneginának (Adellieidnak) tartják s hogy nézete szerint ez utóbbi vélemény helyesebb. Ezt azonban Karácsonyi nem tehette. Nem tehette pedig azért, mert neki szüksége van Adelheidra, különben halomra dűlne az a vélemény, a melyet magának Gyejcse testvéréről Mihályról s egyáltalában az erdőelvi részek magyar uralmáról megalkotott. Azt is mondja, hogy Beleknegina (szép úrnő) keresztyén néven Adelheid. Tehát szerinte Beleknegina pogány név. Vájjon biztos ez? És vájjon min alapúi ez az állítás? Mert Thietmár csak ennyit mond: »Uxor ejus Beleknegini, id est pulchra domina sclavonice dicta.« Ebből nézetem szerint csupán az következik, hogy azok a szlávok, — valószínűleg hittérítő papok — a kiktől Thietmár ezt az adatot hallotta, a maguk nyelvén Belekneginának, vagyis szép úrnőnek mondották őt; ellenben nem következik sem az, hogy Gyejcse nejének neve Beleknegina volt, sem az, hogy a Beleknegina pogány név. Csak utalni akarok itt arra, hogy a szlávok köztudomás szerint igen nagy tisztelői a női szépségnek, azt mindig kiemelik, és szláv vidékeken még ma is nem egy feltűnő szépségű hölgy viseli a megtisztelő melléknevet: pekna pany. Karácsonyi szerint »Gyécse fejedelem .... 985 táján, biztosan a 985—989 évek valamelyikében karácsonkor maga is megkeresztelkedett s azt is megengedte, hogy lia У ajk a keresztvízbe szálljon. Innen Vajk, keresztatyja és keresztelője szent Adalbert segítségével, mint új keresztyén, István néven szállott ki.« (8. 1.) És előbb : »Már maga az, hogy a német Thietmár 30—40 év múlva is tudja szent István pogány — vagy mondjuk — nemzeti nevét, mutatja, hogy azt sokáig viselte.« E szerint tehát biztos, a) hogy Szent István pogány neve (mert nemzeti csak épen ugyanaz) Vajk volt ; b) hogy Gyejcsét szent Adalbert keresztelte meg; c) hogy Szent István 10—14 éves koráig pogány volt ; d) hogy Szent István megkeresztelője és keresztatyja szent Adalbert volt ; és végre ej hogy a keresztelés ünnepélye karácsonkor folyt le. Vájjon igazán oly nagyon biztos mindez ? Vájjon a szerző mindezzel csak igazat mondott ? Lássuk először is Szent István állítólagos pogány nevét.