Századok – 1905

Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - II. közl. 712

724 BLEYER JAKAB. sereget Tulln előtt, tehát attól keletre érik utói.1

) Zeiselmauer a római »Cetium ad muros« helyén fekszik, melytől nevét is kapta, és pedig valószínűleg úgy, hogy nép-etymologiai úton a »Zeizo« személynévvel hozták kapcsolatba.2) A X-ik századtól kezdve »Zeizinmüre« alakban fordúl elő. A krónikáinkban levő »Czezön« vagy »Czezöm-maur« összetétel első tagja pontos hangtani megfelelője Zeizin-nek.3) Ez a megfelelés a mellett bizonyít, hogy a név a magyar nép ajkán élt, mert ha irodalmi úton került volna a hun történetbe, talán hibásan volna leírva, de mindenesetre német formában. De ha a név népies volt, csakis a monda által lehetett azzá, mert a kis helység máskülönben aligha lehetett nálunk a XIII-ik században szélesebb rétegekben ismeretes. Az összetétel második tagja azonban »műre« helyett »maur«-nak van írva. Az au diphtongusnak a nép nyelvén a XIII-ik század második fele óta okvetetlenül monophtongussá, o'-vá kellett volna változnia és legfeljebb Kézai idejében hangozhatott még ог(-пак (pl. Ou-Buda).4) Honnan mármost az au ? Ha a név a valódi hagyományból való, mindenesetre igen réginek kell lennie; az ó-felnémet û azonban a XII-ik század előtt a bajor-osztrák dialektusban sem lett semmiesetre sem diphtongussá, tehát legfeljebb abban a korban következhetett be az г(-пак au-vá, való diphtongálása, mikor a magyar au diphtongus már átalakult.5) Ez az ellenmondás aligha oldható meg máskép, mint ha felteszszük, hogy a név a hun-história szerzője előtt német alakjában is ismeretes volt és pedig már ÍKÍ-OS formájában, úgy hogy tudatosan vagy figyelmetlenségből, a két alakot, a magyart és németet, összekeverte ; a többi krónika azután ebben a kétalakúságában egyszerűen kiírta. További kérdés, hogyan jutott Tulln és Zeiselmauer egyáltalán a magyar mondába? Nem tudok más feleletet, mint a mit már Petz és Sebestyén adtak azzal, hogy —• a mint már föntebb említettem — rámutattak a tullni avar-német csatára. Maga a harmadik ütközet bizonyára már a legrégibb mondában is megvolt; az is valószínű, hogy Pannónia nyugati részében folyt le, mert az egész hadjárat Százhalomtól Tárnok') V. ö. Petz id. ért. 35. 1. 2) V. ö. Fr. Umlauft : Geographisches Namenbuch von Österreich-Ungarn, 1886. 284. 1. Az i > e vagy ó'-ről olv. fönt ; az ei >• e'-re nézve olv. Lumtzer-Melich : Deutsche Ortsnamen und Lehnwörter des ungarischen Sprachschatzes, 1900. 284. 1. 93. §. 4) Y. ö. Lumtzer-Melich id. m. 284. 1. 97« §. és Melich : Adatok a magyar nyelv és helyesírás történetéhez. Nyelvtud. Közi. XXXIV. 140. 1. 5) V. ö. Behagliel : Geschichte der deutschen Sprache. Paul-féle Gründl-, der germ. Philo!. I. köt. 701. 1.