Századok – 1905

Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - II. közl. 712

714 BLEYER JAKAB. hoc vocauerunt. Cognita itaque armörúm et animi occidentis nationis qualitate et quantitate, Huni animum resumendo, exercitu resercito, aduersus Ditricum et Macrinum versus Tulnam pugnaturi perrexerunt. Quorum aduentum Ditricus ut cognouit, in Cesummaur 1) eos conuenit,2

) et a mane usque nonam prelium est commissum tam vehemens ас hostile, ut Wela, Rewa et Caducha, Hunorum illustres capitanei, cum aliis XL milibus in ipso certamine interirent. Quorum etiam cadauera abinde remouentes, apud statuam memoratam cum ceteris sociis subterrarunt. Occubuit quoque Macrinus ex romano exercitu ipso die, et quamplures principes Germánomra, IJitrico per iaculum in fronte letaliter vulnerato,s) et quasi toto exercitu occidentis interrepto et fugato.«4) A Pannónia birtokáért vívott harczokról a külföldi krónikák nem tudnak semmit, csak egyes régibb, népies történeti művekben és talán a |>idrekssaga-ban akadunk némi homályos nyomukra.5

) Tehát már »a priori« valószínűtlen, hogy a hun-történet szerzője külföldi forrásokból merítette volna előadását. De az is tökéletesen ki van zárva, hogy az egész elbeszélést költötte volna. Ez a középkori történetírók írásmódjával a leghatározottabban ellenkeznék. A krónikások többször Twróczi : »locumque illum Keweoza vei Kewehaza vocauerunt. Nostra quoque aetate locum eundem, corrupto vei mutató vocabulo, prout id apud Hungaros fieri sólet, Keazo appellari, haud absurdum est arbitrari.« Épen így Oláh : »Keuuehaza, idest domus Keuue.« ") Chron. Vindob. Cesumaur és Cezunmaur ; Chron. Dubn. Cezmaur ; Chron. Bud. épen így ; Chron. Pos. Cewsmaur és Cesumaur ; Mügeln ném. krónikája : Temesway ; Turóczi és Oláh : Kesmawr. 2) A bécsi krónikában és a többi krónikákban: »dicitur occurrisse.« 3) A bécsi krónikában és a többi krónikákban: »Detricus per sagittam in fronte vulneratus.« Turóczi : »Cuius tandem sagittae truncum, ipse Detricus, vrbem ad Bomanam, dignitatis imperatoriae in curiam, pro documento certaminis per ipsum cum Hunis commissi, in fronte detulisse, et propter hoc immortalitatis nomen vsurpasse narratur. Hungarorumque in idiomate halhatatlan Detreh dici meruit, praesentem vsque in diem. Hunc Detricum galeam quandam liabuisse, et illám, quanto magis deferebat, tanto maiori claritate refulsisse, fabulantur.« — Oláh: «Ob quod vulnus acceptum, cognomen Detrico ab Hunnis inditum immortalis, quem in hunc diem Hungari in suis cantionibus, more graeco históriám continentibus, Detricum immortalem nominant. Teli huius, quo fronte ictus erat, partem, vt plagae acceptae cicatrice et teli fragmento fidem imperátori faceret, dicitur Bomam tulisse.« 4) A többi krónika hozzáteszi : »Postquam autem Eomanorum exer-citus de Cesunmaur est dispersus, nunquam deinceps per plures annos contra Hunos congregai'i potuerunt.« 6) Ha kései krónikások, mint pl. Suntheim (olv. W. Grimm : D. Heldensage, 479. 1.) erről a hadjáratról szólnak, egészen világos, hogy magyar krónikákból merítettek.