Századok – 1905

Értekezések - PÓR ANTAL: Jegerndorfi Pál nyitrai főesperes 1350. - I. közl. 693

JEGERNDORFI 1'ÁL NYITRAI FŐESPERES. 707 Lajos királynak, a mi szokatlanúl hosszú határidő volt, kevesebb pedig nem felelt volna meg a czélnak, melyre ezt a jövedelmet szánták, minthogy a papi tized beszedésének sok költsége a tiszta jövedelmet érezhetően csökkentette. Hogy tehát a békét már türelmetlenül áhító pápa engedékenységét siettessék, íratták — úgy vélem — ama királyi levelet, mely a béke végleges megkötését újabb halasztással fenyegette. Ismét dátumok vannak segítségünkre, hogy véleményünket elfogadhatóvá tegyük. Miután 1352 julius 9-én értesítette a pápa a nápolyi királyi párt, hogy Pál gurki választott püspök, Magyarország királyának követe és megbízottja, kinek elégséges megbízó levelét is mellékelte, mindazt megerősíté, a mit dános veszprémi püspök és Wolfhard Ulrik urak a magyar király nevében ígértek és rendeltek ; tette pedig Pál választott püspök e megerősítő nyilatkozatot, melylyel a békekötést véglegesen ratifikálta, a pápa, Boulognei Guido portoi. Alberti István ostiai bíboros püspökök, de la Jugée bíboros diakónus és mások jelenlétében : hat nappal később, azaz julius 15-én azt írta ugyancsak VI. Kelemen pápa Lajos királynak, hogy minap megjelent előtte e czélra különösen megbízott követe, Pál választott gurki püspök, és előadta a bíborosok gyülekezetében (consistorium), hogy az esküszegő tatárok és más hitetlenek, kik Magyarországnak s a magyar királyság alá vetett területeknek közvetlen szomszédjai, Magyarországba és ama területekre törtek és újra betörni szándékoznak. E pogány népek visszaverésére a magyar király már is temérdeket költött a múltban s valószínűleg még többre lesz szüksége a jövőben. Ennélfogva alázatosan esedezett Pál választott gurki püspök, hogy Magyarországnak és amaz érintett területeknek a pápát megillető összes egyházi jövedelmeit bizonyos időre a magyar királynak átengedni méltóztassék. A pápa nem vonakodott ezt a kérést teljesíteni. »Hogy szembetűnően meggyőződjél — írta Nagy Lajosnak — mennyire kedves dolog ránk nézve, hogy óhajtásaidnak, ha Isten engedi, eleget tegyünk, tudomásodra hozzuk, hogy összes kéréseidet a meghallgatás kegyében részesítettük. Névszerint átengedjük neked Magyarország s a hozzá tartozó területek egyházi jövedelmeinek tizedét folyó évi november 1-től számítandó négy esztendőn át, noha ilyen hosszú időre még soha egy fejedelemnek sem adtuk oda.« — Ugyanekkor a pápa a félhitűektől elfoglalandó területeket előre is Nagy Lajos királynak adományozta.1) ') Theiner id. m. I. 815. — Fraknói id. m. I. 236. — Fejér: CD. XX. 2. 169. dd. idibus Julii, anno XI. Provincias, civitates, castra,