Századok – 1905
Tárcza - Domanovszky Sándor: Esztergomi vagy pécsi krónika? 680
84 TÁRCZA. a stadei annalesek által is ellenőrizte. (523. 1.) Ha azonban a töredék írója ily nagyon körültekintő, adatait ily nagyon ellenőrző ember volt, alig hiszem, hogy a hypothetikus krónikáról — kétszeri alapos átdolgozás után •— minden kétséget kizárólag be lehetne bizonyítani az altaichi évkönyvek használatát. Sufflay itt mindenesetre többre jutott mint Kaindl, mert megállapította egy sereg adatból, mely adatokról ő mutatta ki, hogy az Antiqui libri-Ъеп benne voltak, hogy ez a forrás is használta 1046-ig az altaichi annaleseket, hogy Pécsett Íratott, hogy a XI-ik század végéről való és hogy írója papi ember. A legcsodálatosabb, hogy a XI-ik század végéről való Kaindlféle Gesta Vetera is épen csak 1046-ig használta az altaichi annaleseket. És csodálatos az is, hogy Kaindl ezt a legrégibb magyar krónikának tartja, Sufflay pedig a maga pécsi krónikájáról állítja, hogy minden fenmaradt magyar krónikánál régibb. Csak egyben nem egyezik Kaindl fejtegetéseivel. Kaindl főleg a magyar-lengyel krónika alapján rekonstruálni is iparkodik a Gesta Vetera-1, melynek használata szerinte irányadó a magyar krónikák egymáshoz való viszonyának megállapításánál. Sufflay nem rekonstruál s a krónikákkal szemben is szerényebb ; csak azt állítja, hogy a krónikák is használták ezt a pécsi krónikát. (530. 1.) Valóban zavarban vagyunk. A magyar krónika is épen 1046-ig használta az altaichi évkönyveket. És ez — jegyezzük meg — nem coniectura, hanem kimutatható tény. Csodálatos egyezés ! Vagyis csak természetes. A magyar krónika Kaindl szerint használta a Gesta Vetera-1. Sufflay szerint a Pécsi krónikát; természetes tehát, hogy ezek alapján a krónikának is csak 1046-ig vannak az évkönyvekből származó adatai. De mármost honnan az altaichi évkönyvek adatai krónikáinkban ? A Kaindl-féle Gesta vetera-ból. a melyeket Esztergomban irt egy magyar-szláv pap, vagy a Sufflay pécsi krónikájából ? Esztergomi vagy pécsi krónika volt-e az, mely a magyar krónikákra bélyegét rányomta ? Avagy talán mind a kettő ? Kaindl szerint mind a kettő, csakhogy ő az Antiqui libri-ről nem tudta kimutatni, hogy használta az évkönyveket és hogy Pécsett szerkesztették. Sufflay szerint is mind a kettő, mert a Kaindl Gesta-it meg nem támadja. Csakhogy a krónikák az annaleseket sokkal bővebben aknázták ki, mint akár az esztergomi, akár a pécsi krónika. Kaindlnak azonban ez sem okoz nehézséget — s úgy látszik, csatlakozik nézetéhez Sufflay is —• mert szerinte a krónikák még külön elővették az altaichi évkönyveket és még egyszer használták őket, de csak a már használt helyeken és szintén csak 1046-ig.
