Századok – 1905

Történeti irodalom - A magyar honfoglalás kútfői. - (VII.) A honfoglalási kor hazai emlékei. Ism. Szendrei János 666

671 TÖRTÉNETI IRODALOM. ország nagy részét elárasztották, ők már kívül állottak az ezen áramlat által közvetlenül érintett nagy területen. A VIII-ik század közepétől az ezredik évig terjedő időszakban arabs pénzek sűrű előfordulása által jelzett keleti ékszerek mutatják Oroszország volgai vidékétől Mecklenburgig és Pommerániáig terjedő vonalon s attól északra eső vidékeken a bagdadi és egyéb ázsiai mohamedán góczpontok hatását, melynek egy hulláma még a magyarság kulturáját is érinti. Hampel József e tárgyra vonatkozó kutatásait 1904-ben a honfoglalási leor ornamentikájáról írt nagyobbszabású tanulmányban fejezte be.1

) A fegyvereken, lószerszámokon és ékszereken látható ornamentikára vonatkozólag azt mondja, hogy annak szálai keletre és délre nyúlnak ki. Mintegy kétszáz díszítő motívum elemzéséből megállapítja, hogy a honfoglalók ízlése előszeretettel alkalmazza a növényi idomokat s ritkábban használja a mértani vagy állati alakokat. E stilus az antik világ görög és keleti részén virágzott ornamentikából fakadhatott és alighanem Dél-Oroszországban fejlődött, mint helyi ornamentika. Nálunk e stilus később hanyatlásnak indult, majd benrejlő okoknál fogva kimerülvén, a Xl-ik század folyamán megszűnt. Végűi ezt mondja: »Arra a föltevésre, hogy motívumai középkori népies művészetünkbe átmentek és ott lappangva tovább éltek volna, behatóbb kutatásaink nem jogosítanak, ellenben most már világosan látjuk, hogy a Xl-ik század óta a hazai temetők és kincsek maradványai bennünket más formák világába vezetnek.« Nézetünk szerint a históriai és etlinographiai fejlődésnek megvan a maga ugrás nélküli törvényes útja. A keletről örökölt ősi hazai formák nem halhattak ki a német, frank és olasz műipar befolyása alatt egyszerre, hanem igenis, a házi és nép-iparban tovább éltek s a XVI. és XVII-ik században a törökökkel való másfélszázados érintkezés alatt rokon keleti formák által felfrissítve, részben mai napig fenmaradtak. Hampel alapos fon-ás-munkájában különben honfoglaláskori kulturánk emlékeit, mint a fentebbiekben ismertettük, annyi szorgalommal gyűjtötte egybe s annyi tudással és oly széles látókörrel tárgyalta, hogy a hazai történetírás szempontjából is csak elismeréssel szólhatunk róla. SZENDREI JÁNOS. ') Árchaeologiai Értesítő, 1904. 105—152. 11.