Századok – 1905

Történeti irodalom - A magyar honfoglalás kútfői. - (VII.) A honfoglalási kor hazai emlékei. Ism. Szendrei János 666

670 TÖRTÉNETI IRODALOM. örök nyugalomra, az eddig kezünknél lévő leletek nyomán még sem vagyunk képesek sem az öltözetről, sem a fegyver­zetről kielégítő képet adni. A ruházat szövete elporlódott, a lószerszám bőre elkorhadt ; csak egyes darabkák maradtak reánk, melyekből megállapíthatjuk, bogy vásznat, csikó- vagy teve-szőrből készült nemezt és cserzett állati bőrből való szí­jakat használtak. Az ékszerek, melyek nemes fémből vagy bronzból készültek, többnyire jobban ellentállottak az idő romboló hatásának, és formájuk, valamint elhelyezésük nyomán módunkban van egykori használatukra következtetni. Ellen­ben a fegyverek, szerszámok és más fölszerelési tárgyak azon részei, melyek fából vagy egyéb könnyebben pusztuló anyag­ból készültek, nem maradtak meg ; a csont ritkán, a fa csak egyes töredékekben, sőt a vas sem bírt mindig ellentállani. A fegyverek közé tartoztak a kard, az egyélű, gyöngén görbülő szablya, a lándzsa, a balta vagy fejsze, a kés meg a nyíl. A fölszereléshez sorolandók még a csiholó aczél és a köszörűkő. A lószerszám főrészei a zabla és a kengyel, a melyekhez csatlakoztak a szíjkarikák, szíjvégek és csattok. Ékszerek voltak a pitykék, gombok, boglárok, csüngő díszek, vertmívű korongok és lemezek, gyűrűk és függők, süvegdíszek, kar- és nyak-pereczek. Mindezen emlékek tanulmányozásából azt a benyomást nyerhetjük, hogy a honfoglalók sírjaiban nem a műveltség alantas fokán álló barbár nép hagyatéka maradt reánk. Nem úgy szedték össze ingóságaikat világjáró útjaikon. Régi kultú­ráról tanúskodnak azok, és az egyes csoportok nem állanak magukra mint megfejtetlen idegenszerű jelenségek, hanem széles kiterjedésű kulturális körbe illenek belé. Legnagyobb számmal Oroszországban leljük az analógiákat. Eddigelé leg­sűrűbben a tambovi és vladimiri kormányzóságokban akad­tak hasonló leletekre, hol a IX—XI. századokban oly népek laktak, melyek az ural-altáji népcsaládhoz tartoztak. Rokon­emlékekre akadunk továbbá Oroszország délibb vidékein, az egy­kori kazár birodalom területén és a Kaukázusban, másfelől a livek sírjaiban s a szlávok lakta hegyi tájakon és síkságokon Csehországtól a Fekete-tengerig. A magyarságra ható nagy művészi áramlatok közül valószínűleg legelőbb a sassanidák iparművészete, már a Kr. u. VII. század előtt, volt befolyással. A byzanczi kultúrával valószínűleg csak utóbb jutottak szorosabb érintkezésbe. Arány­lag legkevesebb nyoma van emlékeiken a szaraczén műiparnak, a minek az lehet az oka, hogy mikor ennek termékei Orosz-

Next

/
Thumbnails
Contents