Századok – 1905

Történeti irodalom - Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monographiája; l. Tagányi Károly - Kaindl; Raimund Friedrich: Studien zu den ungarischen Geschichtsquellen. Stud. XIII–XVI. Ism. –y –r 56

56 TÖRTÉNETI IRODALOM. 4:9 mondó rendszabályok váltják föl egymást. Egyszer a főnemesség, másszor a köznemesség, olykor a király akarata érvényesül és jut kifejezésre a törvényekben. De sikereit biztosítani egyik fél sem tudja. Az 1519—1524 évek is ezeket a viszonyokat tükröztetik vissza. 1519-ben a főnemesség van uralmon, s az ő jelöltje, Báthory István lesz nádorrá, de 1520-ban már nem tudnak megegyezni s az országgyűlés eredmény nélkül oszlik széjjel. 1521-ben hirtelen változás állott be; a vezetést a köznemesség ragadta magához, s a végzéseket rendszeres fő : Werbőczi fogalmazta meg. A rendekre Belgrád eleste is nagy hatással volt s így erélyes rendszabályokat léptettek életbe. De a török elvonult. Lajos 1522-ben Csehországba ment, a nemesség pedig Báthory megbuktatására törekedvén, a gyenge kormány a végzéseket végrehajtani nem tudta. Lajos nem lévén az országban, országgyűlés sem segíthetett a bajon. Kitűnvén a főnemesség hatalmának gyengesége, az 1523-iki országgyűlésen a nemesség a királyi propositiók meghallgatása után Báthoryt támadta, s midőn a király őt elbocsátotta, a nemesség hozzá járult a királyi propositiókhoz. De már 1524-ben visszahelyezte a király Báthoryt a nádorságba s ezzel az állapotok is lényegesen megváltoztak. Ennek a szomorú küzdelemnek lefolyását ismerteti Szabó Dezső, rámutatva a pártok álláspontjára, erőtlenségére, a pártakaratnak s a külső eseményeknek hatására, a mit a törvényhozásra tettek. Becsületes munka, mely a forrásanyag lelkiismeretes feldolgozásán épült fel s nem esett abba a hibába, hogy kitűzött feladatát egyoldalú alapon akarja megoldani. Noha az országgyűlések történetéről van szó, nem elégszik meg csupán ezek anyagának feldolgozásával, hanem az egész irodalmat segítségül hívja s a kiadatlan levéltári forrásoknak is utána jár. Kár, hogy csak öt év történetét ölelte fel. —Y -R. Studien zu den ungarischen Geschichtsquellen, von Raimund Friedrich Kaindl. Stud. XIII—XVI. Wien, 1902. Carl Gerold's Sohn. 8-r. 58 1. (Különlenyomat az Archiv für österreichische Geschichte 91. kötetéből.) Kaindl magyar forrástanulmányaival már volt alkalmam korábban foglalkoznom.1) Akkor az első tizenkét tanulmányt ismertettem, mely tanulmányok összefüggő egészet képeztek, a mennyiben a magyar krónika különböző szerkesztéseivel, ') Századok, 1903. 461—468. 11.