Századok – 1905

Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - I. közl. 602

bleyer jAkab. A MAGYAR HUN-MONDA GERMÁN ELEMEI. 621 részben azonban hajlandók Mudzuk > Bendacuz-ban nyelvtörténeti fejlődést látni, természetesen a magyar hangtörvények szerint.') Az előbbi nézet lehet helyes, az utóbbi mindenesetre téves. Egy m > b megfelelést a magyar nyelvben nem ismerünk, ép oly kevéssé, mint egy и > e2) megfelelést ; a Jordanesnél előforduló »Mundzucus« г-je pedig — a hogy Müllenhoff3) kimutatta —- nem egyéb mint a di helyett való barbár írásmód. Bendacuznak Mundzukból való nyelvtörténeti származtatása tehát lehetetlen. Arra, hogy Bendacuzt íráshibának tartsuk, első sorban az a körülmény jogosít fel, hogy e név sem okleveleinkben, sem egyéb magyar vagy más forrásban elő nem fordul. De ha mégis népi hagyományból származnék, csak azon az úton juthatott a hun-krónikába vagy talán magába a hun-mondába, a melyen Béla, Keve, Kaducha stb. Akkor azonban Bendacuz sem tartalmi, sem formai tekintetben nem függhet össze Mundiukkal; így tehát ama feltevés, hogy a magyarok Bendacuzt mint Attila atyjának nevét keletről hozták volna magukkal, föltétlenül ki van zárva. Attila atyjának neve a német mondában Botelung, a skandinávban Budli. Botelung és Bucfli természetesen sem Bendacuzzal, sem Mundiukkal nem függnek össze. Reitwa-1 (Bewa-t), a kit csak Kézai említ — a többi krónika Kévét ír4) — általában a történeti 'Poùaç-gzal Eriskosnál 5) és Boas-szal Jordanesnél6

) hozzák kapcsolatba. Boas Oktárral együtt Mundiuk testvére volt, tehát Attila és Bleda atyai nagybátyja. Beuwa nevének és személyének megfejtése ugyanazokat a nehézségeket okozza, mint Bendacuzé; biztos vagy csak valószínű feleletet is adni itt sem lehet. Irásliiba-e Boas helyett, vagy népi hagyományból jutott-e a liun-történetbe vagy talán épen a hun-mondába? lehetetlen eldönteni. Mint személynév ép oly kevéssé fordűl elő, mint Bendacuz. Mindezek a nevek: Bendacuz, Bewa, Bela, Keve stb. különben magára a mondára nézve nem fontosak, még lia tényleg magyar népi hagyományból valók is. A Bannónia birtokáért való harczokban e nevek valamennyi viselője eltűnik, ') így Naqy Géza : Adatok a székelyek eredetéhez és egykori lakhelyéhez, 129. 1. és Pallas Nagy Lexikona, III. 76. 1. a) Nagy Géza ezt »Csunad«- és »Csenad«-dal akarja bizonyítani, csakhogy elfelejti, hogy itt az и tulaj donkép ö'-nek olvasandó, mely a zárt e-vel a nyelvjárások szerint váltakozik. 3) Jordanesed. Mommsen, 152.1. és Zeitschr. f. d. Altertum, X. 160.1. 4) Keve neve tehát kétszer fordúl elő, a mi eredetileg nem lehetett így. Corp. Script. Hist. Byz. 167. 1. e) Getica, XXXV. fej.'— K. Müllenhoff: Zeitschr. f. d. Alt. X. 161. 1. ép úgy mint Mundiukot, német névnek tartja.