Századok – 1905

Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - I. közl. 602

616 BLEYER JAKAB. megegyezik ; lényeges tartalmuk a következő : Jáfet törzséből származott Menroth vagy Nemroth (— Nimród), a ki Thanának volt fia. Egyik feleségétől, Enes-től vagy Enech-től két íia született: Hunor és Mogor. Ezek egyszer vadászás közben egy szarvasünőre akadtak, mely őket a Maeotis ingoványaiba vezette. Maeotis gazdag és kövér legelőt nyújtott és azért annyira megtetszett nekik, hogy ott letelepedtek. Egykoron Belár ') fiainak feleségeire és gyermekeire akadtak — »cum festum tube colerent« teszi hozzá némely krónikás, — a kik között Dula alán fejedelem két leánya mulatott. Hunor és Mogor lovukra kapták őket és elnyargaltak velők. Hunornak és Mogornak a két leánynyal való házasságából ered a hunok és magyarok népe. Látjuk, hogy krónikáink a hun-magyar eredet mondáját, a hogy ez a középkorban általánosan szokás volt, bibliai nevekhez kapcsolják. Az eredet mondájának ezt a részét természetesen a hun-história tudós szerzője alkotta meg jól ismert külföldi minták után. A szarvasünőről szóló rész feltűnően egyezik Jordanes és Procopius előadásával, a kik azonban a hunokat a szarvasünő által nem Maeotisba, hanem Maeotisból Scythiába vezettetik.2

) Hogy a szarvasünőről szóló monda Jordanesből — későbbi középkori történeti művek közvetítésével — volna átvéve, nem állítható biztosan; az előadás közvetlensége mintha népi eredetre vallana, s Menroth és Enecli3) neve is, úgy tetszik, mintha a magyar nép ajkáról való volna. A vezérállatokról szóló mese különböző népeknél el van terjedve 4

) és nincs kizárva, hogy a magyarok is ismerték. Még nagyobb valószínűséggel tekinthető a nőrablásról szóló elbeszélés magyar mondakincsnek. Ebben mintha valódi történeti emlékek tükröződnének, melyek a magyarságnak vándorútján bolgár és alán népekkel való érintkezésén alapulhatnának : Belar = Bular = Bolgár és Dula = Dulo, egy bolgár fejedelmi család.5

) Az eredet mondáját krónikáink még egy rendkívül terjedelmes genealógiával egészítik ki, melyben Hirt

6) — legalább részben — valódi történetet vél fölfedezhetni, a mely azonban ') így a név Kézainál : a többi krónikában hibásan, vagy talán a Jordanesnél (XVII. fej.) előforduló »Berig« névhez alkalmazott formákban : Bereka, Berela, Wereta. V. ö. Petz id. ért. 29. 1. a) Olv. Mommsen Jordanes kiad. (MGH. Auct. Antiqu. V. k.) XXIV. fej. 1. jegyz. Jordanes és Procopius pedig Priskosra mennek vissza. 3) Enech .> ünő. V. ö. Sebestyén id. m. 308. 1. Menroth az Anonymusnál (XXVIII. fej.) előforduló »Menumorout«-ra emlékeztet. 4) V. ö. ./. Grimm : Deutsche Mythologie, 2-ik kiad. 1093. 1. 5) V. ö. Sebestyén id. m. 318. 1. «) Attila családfája. Keleti Szemle, I. 81. 1.