Századok – 1905

Történeti irodalom - Németh Ambrus: A győri (királyi) tudomány-akadémia története. III. rész. Ism. Békefi Remig 45

TÖRTÉNETI IRODALOM. 4:9 A főigazgatók katholikus papok; a tanárok csak katholikus emberek; a bölcsészeti karon meg 1816 óta a benczés rend tagjai tanítanak. így volt ez másutt is. A bölcsészeti lcar önálló pályákra is képesített s ezenkívül a hittudományi, jogi, orvosi és sebészeti tudományokra is előkészített. A bölcsészeti kar első évfolyamán tanították az elméleti bölcsészetet (logika és metaphysika), Magyarország oknyomozó történetét és a tiszta mathematikát. A második évfolyamon az elméleti és kísérleti természettant, az elméleti bölcsészet folytatását, az alkalmazott mathematikát, az egyetemes történelmet és a mezőgazdaságtant természetrajzzal. Rendkívüli tantárgy a görög nyelv. A keresztény hittant a két tanfolyam együtt hallgatta. A jogi kar első évfolyamán tanították a természeti, nemzetközi és egyetemes jogot, a magyar közjogot, Magyarország és Európa statisztikáját meg a bányajogot. A második évfolyamon a magyar magán- és büntetőjogot, a politikai, pénzügyi és kereskedelmi jogtudományokat s végűi a stylus curialist. A magyar nyelv és irodalom hallgatását a Ratio mind a két kar hallgatóira kötelezővé tette ; a gyakorlat azonban ezt nem igazolta. Mindamellett kétségtelen, hogy a Ratio intézkedésein nemzeti szellem vonúl végig, mely önzetlen, értelmes és a gyakorlati élet feladatainak megoldására hivatott nemzedéket nevelt a hazának. Ennek soraiból s épen a győri akadémiából került ki Deák Ferencz is. Ez a generáczió, mely az iskolában még latinul tanult, kétségkívül az iskolából magával hozott szellem által is támogatva, vette kezébe és végezte el a magyar nemzet átalakulásának bámulatos munkáját. A tankönyvtől megvárták, hogy szerkezetében rendszeres, tartalmában se bő, se rövid ne legyen. A tankönyvet a helytartótanács engedélyezi és határozza meg. A tanár köteles hozzá alkalmazkodni s a könyvtől eltérnie nem szabad. A hittant Szaniszló Ferencz, a magyar nyelvet és irodalmat Bittnicz Lajos és Pápay Sámuel, a philosophiát Makó, Horváth Ker. János, Storchenau, Brucker, Werner József, Imre János, Szűcs István és Stanke Leander, a magyar történelmet Pray, Katona és Spányik, az egyetemes történelmet Genersich János, Bolla Márton és Maár Bonifácz, a mathematikát Branischa József, Bresztenszky Béla, R iusch Ferencz és De la Casse Benjamin, a természettant Horváth Ker. János, Pánkel Máté, Varga Márton, Tomcsányi, Mitterpacher, Schmid és Sirkhuber, a hazai magán- és büntetőjogot Huszti, Kelemen Imre, Frank Ignácz, Vuchetics, Markovits János és Majster György, a természeti és magyar közjogot Martini, Szibenliszt, Albély és