Századok – 1905

Történeti irodalom - Németh Ambrus: A győri (királyi) tudomány-akadémia története. III. rész. Ism. Békefi Remig 45

48 TÖRTÉNETI IRODALOM. 4:9 Csatskó, a statisztikát és a stylus curialist Sonnenfels, Fényes Elek, Schuber Vilmos és Kőnek Sándor, a politikai és j)énziigyi tudományokit t Sax Mihály, Веке Farkas, Schmidt Ádám, Jakab Lajos és Karvassv Ágost munkái szerint tanították. Áz oktatás nyelve az 1843,44 : 2. t. cz. szerint a magyar lett. A helytartótanács rendeletileg állapította meg. hogy a a törvényt mily keretben és minő egymásutánban kell életbe léptetni. Ez bizony lassan ment, mert csak 1848 ápr. 4-én hagyta meg a helytartótanács, hogy ezentúl minden tudományt magyarúl adjanak elő. 1844 után megmagyarosodnak a bizonyítványok, a jegyzőkönyvek, a tanárok pályázati vizsgálata, a doctori és iskolai disputatiók meg az alkalmi beszédek ; a doctori értekezések és oklevelek nyelve azonban ezentúl is a latin marad. A tanév tíz hónapra terjedt, két félévre felosztva. Szeptemberben és októberban volt a nagy szünet. Ezenkívül szünetet tartottak — a vasár- és ünnepnapokon kívül kedden délután, csütörtökön egész nap, a király neve és születése napján, húshagyó hétfőn és kedden, a nagyhéten és hamvazó szerda délelőttjén. A főigazgató, igazgató és tanárok névnapjain nem szüneteltek. Naponkint délelőtt és délután két-két óra előadás volt a bölcsészeti és jogi tárgyakból. Ezenfelül volt a bölcsészethallgatóknak hetenkint két órájok a hittanból, két órájok a magyar nyelv- és irodalomból, s még külön órájok a görög nyelvből. A félévek végén mindegyik karon vizsgálatot tartottak; 1826 óta azonban a jogi karnál csak az év végén volt szokásban a vizsgálat, \ helytartótanács 1833-ban eltiltja a tételhúzást s e helyett elrendeli, hogy a tanár állítsa össze a végzett anyagot összefoglalókig s a vizsgáló elnök és maga a tanár is e szerint adja fel a kérdéseket. A félévek végén mindegyik tanár u. n. tentamen-1 rendezett. Összeállította ugyanis tantárgyának főbb részeiből a kérdéseket, a melyeket azután a tanulók megvitattak és a fölvetett nehézségekkel szemben megvédelmeztek. Ez nyilvánosan ment végbe a meghivott szülők és előkelőségek jelenlétében. Az 1806-iki Ratio hat tankerületet — Buda, Győr Kassa, Nagyvárad, Pozsony és Zágráb — szervezett, azon városok szerint, a melyekben akadémiák voltak. Mindegyik tankerület élén egy-egy főigazgató (director provinciális, superior) állott, a kit a király nevezett ki. Kerületének összes iskolái alája tartoztak s kétévenkint köteles volt mindegyiket egyszer meglátogatni. A székhelyén levő akadémiának ő az igazgatója, de van mellette aligazgató (prodirector) is. A főigazgató a helytartótanács alatt állott ; jelentéseit s a tanári és igazgatói