Századok – 1905

Értekezések - ŠUFFLAY MILÁN: A két arbei iker-oklevél (1070. 1111.) 297

298 SUFFLAY MILÁN. a kettőnek eredetije most a horvát országos levéltár nagy becsben tartott, de nézetem szerint bizonytalan értékű kincse. A magyar király eredeti oklevelének nemrég történt felfedezésénél fogva könnyen érthető dolog, hogy diplomatikai czélokra még eddig nem használták fel, sőt jó fényképe sincs még közzétéve; de ha az eredetivel Bojnicic megjegyzésein kívül senki sem foglalkozott is, az oklevél szövegét majdnem mindenki használta, a ki a magyar diplomatika vagy történelem legrégibb korszakaival foglalkozott. Pauler az ő éleselméjű tanulmányában, a hol egyebek közt két Dalmáczia részére adott oklevél tarthatatlanságát kimutatta, oklevelünket is érinti,3

) a magyar nemzet történetében pedig bővebben merített belőle.4

) Fejérpataky e forrás alapján Kálmán király kanczelláriáját illető neliány fontos következtetéshez is jutott,5

) a mit alább értékesíteni fogunk. Egyszóval az oklevél hitelessége minden kétségen felííl állt akkor, mikor eredetije még nem került elő; ennek fő oka azonban a Kresimir király 1071 évi oklevelével való szoros egyezése volt, E Kresimir-féle eredeti oklevelet mintegy kétszáz év óta a liorvát-dalmát emlékek legnevezetesebbikének tartják s ezen idő alatt, egy tudós kivételével, senki sem gondolt arra, hogy hitelességét kétségbe vonja vagy tüzetes kritika alá vegye; az oklevelet mindenki csupán diplomatikai és történelmi czélokra akarta mennél jobban kizsákmányolni. Egyetlen egy kutató (i

) merészkedett hitelességében kételkedni. Igaz, hogy nem valami nagy apparatussal fogott munkájához, de érvelése elegendő lett volna arra, hogy a nagyobb készültséggel felszerelt búvároknak az oklevél hitelébe vetett bizalmát megingathassa. Azonban ezt sem érte el, pedig legalább ennyit megérdemelt volna. Mivel az emberek eleve meg voltak győződve róla, hogy ez oklevél hamis nem lehet, az »akadékoskodó« író állításait senki sem méltatta komoly feleletre. E helyett elrettentő pél-8) Horvát-Dalmátország elfoglalásáról. Századok, 1888. 325. 1. 4) A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt, I. köt. 286 és köv. 11. 5) Kálmán király oklevelei, 82 és köv. 11. Badic : Moíe li se vjerovati u antentiênost Kresimirove listine privilegija rabskoj biskupiji. (Starohrvatska Prosvjeta,VU. 1903. 75—88.11.)