Századok – 1905

Értekezések - VÉRTESY JENŐ: A Képes Krónika irodalmi jelentősége 1

20 VÉRTES Y JENŐ. pár szóban, a mit a franczia király felel a magyar királynak, mikor Boricsot védelmébe veszi: »Tudja meg a király, hogy a király háza olyan, mint az egyház, lábai olyanok, mint az oltár ; hogyan adhatnám én kötözve vissza azt, a ki a királyr házához mint egyházhoz, a király lábaihoz mint oltárhoz borult'?« így beszél egy középkori uralkodó és lovag. Nagy időnek kellett elmúlni, míg a történetírás azzá lett, a mi. A régiek történeti műveit nem nézhetjük oly szemmel, mintha tudományos munkák volnának ; többé-kevésbbé mind irodalmi művek ezek. A keleti népek költeményt csináltak a történetből is. Az ő szemük oly színpompától részegül meg, a milyet a nyugati ember nem ismer. Képzeletök is mámoros lesz és min­dent megnagyít. Csupa túlzás minden történeti feljegyzésük. Akár az egyiptomiak, akár az assyriaiak, babyloniak, vala­mint a zsidók történeti könyvei, a hol a próféta a pusztába kiáltja intő igéit s az Istentől elfordult népet megdöntik a pogányok, míg azokra is leomlanak a bálványistenek templo­mai. Bár e könyvek tisztábbak és világosabbak, mint hatalma­sabb tesvéreiké; sőt a biblia utolsó könyvei, a Makkabeusok, egészen görög minta szerint vannak írva. A görög és utána a római nagyon szabatos és művészi formát adott a történetírásnak. Gondosan kicsiszolja minden oldalról, az érveket ügyes szónok módjára csoportosítja. Az egész történetnek valójában szónoki formája van, nem hiába hogy a beszédek oly fontosak benne. Sok volna azt kivánnunk, hogy már ekkor oly nagy súlyt helyezzenek a pártatlan elő­adásra, mint ma. Egytől-egyig pártosak e történetírók. Míg a keletiek szemkápráztató túlzásokkal élnek, minden jót övéikre halmoznak, minden rosszat ellenségeikre, a classikusok nem a képzeletet, hanem az észt akarják meggyőzni, érvelnek, okos­kodnak a maguk igaza mellett. A középkor krónikásai egyiket sem teszik. Ezek mesélnek. A forma a lehető legegyszerűbb lett; egyszerűek voltak a hallgatók s az volt az író is, A kifejezés ereje, az egyszerűség művészi volta s a szent meggyőződés, mely lapjaikról árad, teszi e krónikákat oly szépekké.

Next

/
Thumbnails
Contents