Századok – 1905

Tárcza - Pótlások és javítások a Magyar Oklevél-Szótárhoz (Zolnai Gyula) - 280

280 TÁRCZA. sürgeti a nyelv természetének alapos megismerését s a régi magyar irodalom munkásainak beható tanulmányozását. Kazinczyt követi az a estbetikában, valamint az is Kazinczy hatására vall, hogy szereti az általános emberit s tartózkodik az egyénitől és nemzetitől. Epistolái s szeretettel művelt tanító-költészete franczia hatást mutatnak, de az is kétségtelen, hogy a verselésben -Gyöngyösit követi; óda-költészete pedig átvezet a modern ódára. LUKINICH IMRE. PÓTLÁSOK ÉS JAVÍTÁSOK A MAGYAR OKLEVÉL-SZÓTÁRHOZ. (Ötödik közlemény.) Folytatom a Szily Kálmán észrevételeire vonatkozó megjegyzéseimet. DEME. CzF.-ra a Demeter, Derne-nel azért hivatkozom, mert ők is megemlítik a Derne és Demeter nevek azonosítását. DOB. DOBOS. E szóknak heiynévi adatait nem azonosítom a magyar (lob, dobossal, csupán kérdőleg említem a czímbeli szók alatt, magam is érezvén az oda tartozás kétséges voltát. ECSETES. Az efféle -s képzős szókat tartózkodásból magyaráztam pusztán etymologiájuk (setaceum habens ; bürste habend = ecset-es) visszaadásával, mert valamint egy fecske nem csinál nyarat, az az egyetlen Eczethes személynév sem jelenthet mindjárt »ecsetcsináló« foglalkozásnevet (hiszen eczetes-nek is olvashatnók), s így a hozzá hasonlók egy-két adata sem jogosított föl arra, hogy mesterséget jelentő szavakúl magyarázzam őket. ETETÉS. Szükségtelen volna a kivánt adat fölvétele, mert a szóra vannak a NySz.-ban jóval régebbi idézetek. FA-TÁLAS. Ennél nem a Táj szótárra, hanem a Nyelvtört. Szótárra és ennek épen azon tálas szavára utalok, a melyre Szily hivatkozik. FÖLKEL. E szó adatában mai nyelvérzékkel igen könnyű insurrectióra gondolni, mert hiszen a mai megszorított értelmű »fölkelés« csak egyszerű továbbvitele az eredeti jelentésnek (utal is erre CzF.-ra való hivatkozásom) "T ámde alig merhetjük s nem is szabad e megszorított jelentést a XYI-ik század közepéről való mondatba beleolvasni, annyival kevésbbé, mert a fölkel, fölkelés szók ilyen használatának a régiségben semmi nyoma. FÖLKELÖ-ZÁLOG. Ez és egyéb effélék, mint pl. a holt-díja is, csak látszólag maradtak ki az OklSz.-ból. Az idézett mondatok u. i., melyekben e szók előfordulnak, nem Szamota adatai, hanem saját gyűjtésemhez tartoznak ; ezeket a szerkesztés munkája közben böngészgettem és némely efféle régi mondat már csak akkor került szemem elé, mikor a benne előforduló egyéb fontos szókat a már megjelent betűk alá föl nem vehettem. Ezeket egyéb, azóta talált fontos adatokkal együtt a »Pótlások és javítások« rovatában fogom idézni és magyarázni. GEDE, GEDŐ. Hogy ezek a Gedeon névnek régente is használt beczéző alakjai lettek volna, arra ugyancsak ráférne egy kis bizonyítás.