Századok – 1905

Tárcza - Értekezések az 1902/903 évi iskolai Értesítőkben - 276

TÁRCZA. 277 összegyűjtésére, átjavítására, esetleg újak írására s rendszeres kiadására gondoltak. Ez a törekvés hozta létre azokat a különböző. részint kéziratban fenrnaradt, részint kiadott cantionalékat. melyeket Kövesi részletesen leír. (Jancsó-codex. Mihál Farkas gyűjteménye stb. A nyomtatásban megjelentek közül: Kisdi, Szelepcsényi. Szegedi. Náray, Illyés és Kájoni cantionaléi.) Értékük különböző; az énekszerzők közt valami nagyobb tehetség nincs, inkább csak a vallásos ihlet késztette őket írásra. A gyűjtésben szintén csak a vallásos érzés volt az irányító, s azért nem kutatták, honnan való az ének ? ki írta ? hanem, ha uem találtak benne dogmaellenes tanokat, felvették gyüjteményökbe. Ez magyarázza meg azt, hogy a kath. ének-gyüjteményekben protestáns eredetű énekek is találhatók. SZŐKE LŐRINCZ : Gyöngyösi István. Irodalomtörténeti tanulmány. (Kaposvári m. kir. áll. főgymn. Ért. 3 — 46. 11.) — A XVII-ik század legnépszerűbb magyar költőjének életviszonyai csak a legújabb időben lettek némi tekintetben ismeretesekké, ámbár költeményei még Csokonaira is nagy hatással voltak. Az értekezőnek — úgy látszik — az volt a szándéka, hogy az újabban napvilágot látott adatokból állítsa össze Gyöngyösi életét s jellemezze költői működését. Munkája sikerrel járt ugyan, de kár volt az életrajzot elválasztani a jellemzéstől; inkább az életrajz keretében kellett volna a költőt is bemutatni. Néhány helyreigazításra szoruló hibás adat is van a műben; így pl. Gyöngyösi István atyja nem András. hanem János eperjesi prókátor, s nem gr. Homonnai János ungi főispán udvari secretariusa volt; születése helye — a mit Nagy Iván is állított — határozottan Radváncz ; családja protestáns (református); költőnk is csak 1670 körűi tért a kath. vallásra, midőn a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétel miatt fogságba került, s lehet, hogy épen vallásváltoztatása menté meg a nagyobb veszedelemtől. Az értekező szerint »1658 — 60-tól állott Wesselényi szolgálatában mint komornyik vagy titkár«, pedig még 1663-ban is seregbíró volt. Nagyon kétesnek tartjuk azt a feltevést is, hogy Gyöngyösi »mint apród« (28. 1.) szem- és fültanuja lehetett a Murányi Vénus-ban elbeszélt eseményeknek; hiszen a hogy Wesselényi elmondta kalandját Laboureurnek, épen úgy elmondhatta később Gyöngyösinek is. Yégűl megjegyzendő, hogy a költő a Gyöngyösy-Horváth családból származik. (V. ö. Gyöngyösy László: Gyöngyösi István élete és munkái. Irodalomtört. Közlemények. XIV. évf. 385. 1.) PERÉNYI JÓZSEF : Dugonics András színmüvei. (Sátoraljaújhelyi róm. kath. főgymn. Ért. 3 — 57, 11.) — Dugonics regényei és színművei nagy hatást idéztek elő korukban, ma azonban csak SZÁZADOK. 1905. III. FÜZET. 19