Századok – 1905

Tárcza - Értekezések az 1902/903 évi iskolai Értesítőkben - 276

278 TÁRCZA. irodalomtörténeti jelentőségük van. Dugonics az ő színműírói munkásságát iskolai előadásra szánt darabbal kezdi, de ez — miként egyetlen vígjáték-kisérlete, a Tárházi is — csekély értékű. Nagyobb hatásúak a Jeles történetek cz. alatt ismeretes szomorújátékai : Toldi Miklós, mely egy német (Christmann) szomorújáték átdolgozása; Etelka Karjelben, melyet Perényi eredetinek tart. de ezt részletesen igazolni elmulasztja. Bátori Mária szintén átdolgozás, melyet az értekező Heinrich Gusztávval ellentétben nagyhatású, bár Dugonics nem legsikerültebb darabjának itél; ugyanez a véleménye a Kun László czímű darabról is. Általában azt tartja, hogy Dugonics darabjaiban az eredetiség csak a külsőségekben jelentkezik; nagy érdeme azonban, hogy ő »mintegy megindítója a magyar történelmi drámának.« BAUSZ TEODORIK : Kultsár István élete és működése. (Komáromi róm. kath. gymn. Ért. 3 — 37. 11.) — Kultsár István, ki nevét Mikes Kelemen nagybecsű leveleinek kiadásával (1794) tette ismeretessé, a magyar történeti irodalomnak is egyik lelkes munkása annyiban, hogy a régi történeti emlékek kiadásán is fáradozott. Magyar történetek gyűjteménye cz. alatt XVI. és XVII. századi tudósításokat és leveleket szándékozott kiadni, Eredeti történetek czímmel pedig többek között Mikó Ferencz, Kemény János, Szalárdi János stb. műveit akará közrebocsátani. Vállalata a közönség részvétlensége miatt nem sikerült; kiadta azonban Grebhardinak Magyarország históriája czímű, Hegyi Józseftől fordított művét, sőt Krónika czímen maga is írt egy kisebb történeti munkát. Pontosabb szerepe van mint hírlapírónak. Az 1806-ban megalapított Hazai Tudósítások-kai a magyar hírlapirodalomnak állandó központot teremtett Pesten, s 1808-tól kezdve, midőn engedelmet kapott külföldi hírek közlésére is, lapjának nevét Hazai és Külföldi Tudósítások-ra változtatta. Tevékeny részt vett a magyar szinészet s általában az irodalmi élet fellendítésében, részint pályadíjak kitűzésével, részint az által, hogy sok író művét saját költségén adta ki. Jó gondolat volt irodalmunk ezen szerény, de tiszteletreméltó munkásának emlékét feleleveníteni. SZÉLYES DÉNES : Baróti Szabó Dávid. (Brassói róm. kath. főgymn. Ért. 3 — 65. 11.) — Ezen dolgozat a deákos iskola egyik legmunkásabb tagjáról, Szabó Dávidról, igen jól tájékoztat, s a tanuló ifjúság, melynek szánva van, okulhat belőle. Életrajz keretében mutatja be Szabó Dávidot az írót, ki csak férfikorában lett költővé, de a költészetnek majdnem minden ágát művelte. »Elbeszélő költeményeiben azonban nem igen tud felülemelkedni az alkalomszerűségen« s kisebb epikai művei sem mutatnak valami kiváló költői tehetségre; irodalomtörténeti fontossága nem is