Századok – 1905
Értekezések - VÉRTESY JENŐ: A Képes Krónika irodalmi jelentősége 1
14 YÉRTESY JENÖ. herczeget. Az a röviden leírt jelenet szintén oly eleven, oly drámai, mikor Géza le akar mondani az ujonan nyert koronáról Salamon javára. Mise után megparancsolja, hogy mindnyájan menjenek ki a püspökökön és apáturakon kívül. Akkor azután zokogva térdel a templom kövére s úgy vallja vétkesnek magát ő, a legszelídebb, legjobblelkű részese az áldatlan testvérharcznak. Salamon végét is élénken festi a krónikás. Jellemzően kiemeli magyar büszkeségét, mikor a német császár elcsodálkozik Opos vitézségén : Van-e Lászlónak és Gézának ilyen vitéze ? — Van ám, még sokkal jobb is ! — feleli a király önkénytelen magyar önérzettel. Egy ideig nem törik meg, küzd, harczol László király ellen is, de végre utolsó segítségét is tönkreverik. Salamon menekül. »Téli idő volt s igen sűrűen havazik vala . . . tévelyegve bolyongnak ide s tova.« Egy nagybereknél a király leteszi paizsát, elmegy a rengeteg erdő homályába s többé nem látják. Ott végzi életét, mint remete. — Sehol egy fölösleges szó, sehol semmi magyarázat, s mégis, ha átérezzük a középkor levegőjét, ez a megtérés oly érthető és igaz. A hóhullás alatt megy végbe ez a lelki változás s minden beszédnél ékesebben szóló a néma tett, mikor fegyvereit lerakja. Csak itt a megtérés után szólal meg a krónikásban a pap s elmélkedni kezd Isten csodálatos igazságáról. Addig egyetlen közbeszólás sem zavarja az elbeszélés menetét.1) Senkit sem dicsőít meg annyira a krónikás, mint Szent László királyt. О a legtökéletesebb lovag, a valódi nemzeti hős. Nem keresi a koronát, tisztán kerül hozzá. Angyalok és szentek kisérték a harczban eddig, uralkodása is méltó ehez. A németek császárrá akarják tenni, a keresztes hadak fővezérökké. így ruház reá minden fényt az író. Itt. már nem csak tetteivel jellemzi, hanem maga is elmondja László király dicséretét. Hogy a Ladislaus nevet fejtegeti középkori tudatlansággal, úgy hat reánk, mint egy hamis hang a szép játékban. Mert László dicsérete igazi keleti színekkel és túlzással Szász Károlynak különben sok szép részlettel bővelkedő Salamon cz. eposa távolról sem éri utói drámaiságban és erőben a krónika egyszerű és rövid előadását.