Századok – 1905

Értekezések - VÉRTESY JENŐ: A Képes Krónika irodalmi jelentősége 1

12 Y ÉRTÉS Y JENŐ. A búvár, ki megfúrja az ellenség hajóit; az elpusztított vidékek, hogy a németek éhséget szenvedjenek; az éjjel őket háborgató magyarok, a kik hurkot hánynak a sátrak közé; a gödrök, hová a németek a nyilak elől bújnak, hol az eleven a holttal fekszik együtt, s végűi a magyar király bőkezű ajándéka : ötezer viza, kétezer szalonna, ezer bika, tömérdek bor, mitől a németek holtra eszik-iszszák magukat. A két testvér közt a békesség felbomlik s tragikus vége lesz mind a kettőnek. A korona és kard szép mondája után csata következik, melyben Endre király életét veszti, Bélát pedig — kinek uralkodásáról a krónika ódon. egyszerű szavakkal oly szépen írja, hogy jó pénzt veret, megmenti a népet a kalmárok és pénzváltók nyerészkedésétől — a leomló trónus üti agyon. Ez az előzménye Salamon uralkodásának. О maga ugyan békét köt Béla fiaival s úgy lép a trónra, de az ég előjelben mutatja a jövendőt. Kigyulad az egyház és az összes szomszédos paloták. Ez a vész előjele, a mi egyelőre még nem tör ki. A király és a herczegek békességben élnek s együtt verik le az országra törő ellenségeket. E harczok leírása az, a miben Arany János homerosi helyeket talál. Mindenesetre nem egyszerű krónikás leírás ez. Egy epos hadserege a Salamon király hada, mely mind patyolat zászlót hordoz. A vezéreket egy-két vonással jellemzi az író : a tüzes, bátor ifjú királyt, a higgadt, nyugodt Gézát s a hősök hősét, a krónika félelem és gáncs nélküli lovagját Lászlót. О az első hős mindenütt. Isten kedveltje, akár az epos hőse. Sebe pillanat alatt beheged s »szög« paripáján beéri a kunt, ki a szép magyar leányt elrabolta. Bolgár fehérvár ostroma egy vitézi epos egyik éneke. A király s a herczegek tábort ütnek a sziklán. Oda hordják eléjek a tömérdek zsákmányt. Tornyokat építenek s nyilakkal, kövekkel bontják a város kapuját, mint a trójaiak a görögök falát. Az elesett óriás szaraczén holtteste fölött küzdenek, mint Patroklos tetemeiért. Még a romantikus vonás sem hiányzik : a fogoly magyar leány, a ki fölgyújtja a várost. A magyarok betörnek a városba s dúskálkodnak gyöngyben, aranyban, ezüstben. Niketas vezér kegyelmet kér. Géza, a nagylelkű, a kegyelmes,