Századok – 1905
Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok II. Rákóczi Ferencz törökországi bujdosása történetéhez 197
ADALÉKOK II. RÁKÓCZI F. TÖRÖKORSZÁGI BU.JDOSÁSA TÖRTÉNETÉHEZ. 203 títéstől sokat várt a fejedelem, annál inkább, mert tudta, hogy a czár Párisban előkészítette azt a franczia, orosz és porosz védelmi szövetséget, mely meg is köttetett augusztus 4-én Amsterdamban. A regens berezeg is megígérte Rákóczinak a török béke közvetítését, s így felmerült a fejedelem képzeletében az a már rég óhajtott béke, melyet az északi hatalmak és Francziaország is aláírnak. Fokozta e reményeket Horvát Ferencz levele, a mely tudatta Rákóczival, hogy a török földre érkezése után könnyű lesz megalkudnia a nagyvezírrel. Horvát izenetének hihetőségét megerősíteni látszott Mehemet Bahri kapudsi-basi megérkezése, ki a nagyvezírtől több levelet hozott. Mehemet Bahri lítja épen nem volt oly kellemetlen a franczia kormányra nézve, mint Bonnac képzelte. Mert Bonnacnak a franczia udvartól való távozása óta fordulat állott be a franczia külügyi politikában. A regens herczeg külügyi kormánya a szövetkezések oly rendszerén dolgozott, mely arra volt hivatva, hogy a német császárral éreztesse a Francziaországgal kötendő szerződés jelentőségét. E politikának volt első lánczszeme az amsterdami szövetség. Mehemet Bahri útja is jó volt arra, hogy figyelmeztesse a császárt a franczia politika messze terjedő köreire. E végből elég volt, ha a kapudsi-basi Toulonban marad, mert bármennyire kívánkozott Mehemet Bahri Párisba, hogy ott mint diplomata szerepeljen és felszedje a szokásos díjakat, szép szerével eltiltották ez úttól, mert ez már feltűnő sértése lett volna a német császárnak. Rákóczi távozását is szívesen látta a franczia kormány, különösen azért, mert ez által fokozni vélte a török harczi kedvét. E távozás miatt szemrehányás a császár részéről alig illethette a regens herczeget, s a regens herczeg tanácsosai azt gondolták, hogy Rákóczi távolléte csak könnyítheti a császárral való szövetség létrejöttét. Szabadulni óhajtottak tehát tőle, a mint elég nyersen mondották bizalmas körben, de látszólag sajnálkoztak s csodálkoztak a fejedelem merészségén. A regens herczeg baráti könnyeit s részvétét Rákóczi nyilt lelke nagyon is komolyan vette, azonban örült, hogy nem igyekeznek akadályt vetni titja elé. De mind e körülményeknél erősebben hatott Rákóczi