Századok – 1905

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok II. Rákóczi Ferencz törökországi bujdosása történetéhez 197

200 ANGYAL DÁYID. tinápolyba küldenie. Itt azután Pápai a franczia diplomáczia segélyével megköthette volna a szerződést Rákóczi s a porta közt. Pápai el is indult Bukarestbe, hol akkor Kantakuzeno István vajda uralkodott, a német császár híve s a kuruczok ellensége. Ezzel Pápai nem boldogult. A vajdát a törökökkel tartó Maurocordato váltotta fel 1716 elején. Pápai az új vajda előtt nyiltan beszélhetett, sőt nyiltabban beszélt, mint Rákóczi megbízása szerint kellett volna. A helyett hogy mint magánember jelentkezett volna a vajdánál, úgy lépett fel mint a fejedelem követe, s mint ilyen rögtön ajánlatokat tett a fejedelem utazása és hadviselése ügyében. A vajda tudatta a jó hírt Ali nagyvezírrel, ki Törökországba hivatta a Lengyelországban bujdosó kurucz tábornokokat. Bercsényi, Forgács, Csáky, Eszterházy junius vége körül gyülekeztek Khotinban s itt találkoztak a két Pápaival, Horvát Ferenczczel az öreg bujdosóval s Ahmet agával, Ali küldöttjével. Pápai János itt is nagyon türelmetlenül sürgette Rákóczinak Törökországba hivását. Bercsényi türelemre s mérsékletre intette, a mit a gyanakodó és heves Pápai úgy magyarázott, hogy Bercsényi távol akarja tartani Rákóczit az ügy vezetésétől. Pedig Bercsényi nem erre gondolt. Társaival együtt levelet írt Alinak, figyelmeztetve őt arra,, hogy a német hadsereg igen erős s hogy nagyon helyén van az óvatosság; nekik bizony idő kell az előkészületre s arra is,, hogy Rákóczival tudassák a dolgok állapotát. E levél julius 23-án érkezett a nagyvezírhez. Ali azonban nem vette figyelembe a jó tanácsot; csak astrologusa bölcsességében bízva, átkelt a Száván s elesett a péterváradi csatában.1) Utóda Khalil pasa, kivált Temesvár eleste után egyre jobban sürgette Rákóczi törökországi utazását. Pápai János Drinápolyba érkezve 1716 őszén, nem kérte elég nyomatékkal a Rákóczitól kivánt szerződést, hanem ajánlkozott arra, hogy Francziaországba megy a szultán meghívó levelével. Bonnac marquis, Des Alleurs utóda, nem örömest hallotta, hogy Pápait török küldött is fogja kisérni Francziaországba. Bonnacnak ugyanis az volt a megbízása, hogy a rastadti béke J) Confessiones, 260—262. — Abraham Alboher levele Des Allenrhöz, 1716 okt. 7. (Archives Nationales.)